Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közölt interjút a Handelsblatt című német üzleti lap szerdai számában Nincs itt az ideje a határkerítések lebontásának címmel.
Európa szomszédságában 30-35 millió ember él háborús övezetben vagy rendkívül rossz gazdasági helyzetben lévő országokban, és ezek az emberek bármikor úgy dönthetnek, hogy elmenekülnek – figyelmeztetett a miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy az EU-Törökország közötti megállapodás véget vet-e a válságnak. Hangsúlyozta: Európa hosszú távú kihívás elé került, fel kell készülnie újabb menekülthullámokra, új migrációs útvonalak kialakulására, és továbbra is védenie kell a külső határokat.
Hozzátette, hogy az együttműködés Törökországgal ugyan rendkívül fontos, “de nem lehet a migrációs válság megfékezésének egyetlen eleme”.
Technikai fejlesztések révén is tovább kell erősíteni a külső határok védelmét, Törökország mellett pedig Libanonnal, Jordániával és Irak kurdok lakta részével is együtt kell működni. Továbbá ügyelni kell arra, hogy ne váljanak menekülteket kibocsátó országokká azok az államok, amelyeket az EU fejlesztési támogatással segít.
A határkerítések lebontása túl korai lenne, egész biztosan nem most kell ezt megtenni – húzta alá Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy bárki is úgy gondolja, akkor és ott kel át határokon, amikor és ahol csak kedve tartja, az pedig sokkoló hatású, amikor vezető európai politikusok bírálnak országokat csak azért, mert következetesen betartják az uniós szabályokat.
Arra a kérdésre, hogy a kritika Angela Merkel német kancellárra vonatkozik-e, Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem kíván neveket említeni, és kifejtette: már fél éve vagy még hosszabb ideje zajlik a vita a magyar határkerítésről, amelynek építése előtt azonban a magyar kormány megkérdezte, hogy a rendkívüli helyzet mentesít-e az uniós kötelezettségek teljesítésétől, és az uniós intézményektől az a válasz érkezett, hogy továbbra is minden előírást be kell tartani. Ezért a naponta érkező hatezer vagy tízezer illegális migráns miatt meg kellett építeni a kerítést, hogy az ország eleget tudjon tenni valamennyi kötelezettségének.
A terrorveszély is emelkedik, amikor ilyen sokan utaznak be illegálisan. “Természetesen nem minden migráns terrorista, de amikor naponta migránsok ezrei jönnek, akiket senki nem tud igazán ellenőrizni, növekszik a veszély, hogy rossz szándékkal érkező emberek is vannak köztük”, mondta Szijjártó Péter.
Arra a kérdésre, hogy megérti-e a Magyarországgal szembeni kritikát, rámutatott: a magyar kormány kezdettől fogva nem a jelenséget ártalmatlan színben feltüntető menekültválság kifejezést használta, hanem világosan kimondta, hogy “a legtöbb migráns gazdasági menekült”, hiszen nem egyszerűen egy háborús övezetből akarnak elmenekülni, hanem legalább négy vagy hat országon átvonulnak, hogy elérjenek Németországba. A menekülés a háború elől alapvető emberi jog, de senkinek sincsen joga arra, hogy megválassza, melyik országban akar biztonságban élni.
Arra a kérdésre, hogy Angela Merkel gyengítésére szolgál-e Orbán Viktor kormányfő és Helmut Kohl volt német kancellár találkozója, a miniszter elmondta, hogy a két politikus sok éve nagyon jó kapcsolatban van, és az aktuális problémákról, az EU és Európa jövőjéről beszélnek. Hozzátette: nagy megtiszteltetés minderről egy olyan érdemekben gazdag emberrel beszélni, mint Helmut Kohl.
Arra a felvetésre, hogy már Orbán Viktor és Horst Seehofer bajor miniszterelnök, az Angela Merkel vezette CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke találkozóját is a kancellár elleni támadásként értelmezték, Szijjártó Péter kiemelte: érti az “új médiavilágot”, de Magyarországot történelmi kapcsolatok fűzik Bajorországhoz, és a magyar gazdaság erősen függ a német gazdaságtól, Bajorország pedig a legfontosabb gazdasági partnere.
Ilyen körülmények között vajon “kivel kellene tárgyalnunk, ha nem a bajor miniszterelnökkel?” – vetette fel Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy Orbán Viktor és Horst Seehofer nem Angela Merkelről beszélget, Helmut Kohl pedig oly sok érdemet szerzett Európa ügyének előmozdításában, hogy egy találkozót vele nem valaki ellen irányuló gesztusként kell felfogni.