Lázár: a kormány nem akarja kicsúfolni a tüntető tanárokat

A kormány a következő utáni ülésen értékeli, hogy hol mekkora igény az új földárverésekre, biztosan lesz, ahol harmadik kört tartanak – mondta Lázár, aki szerint ennyi pénzt még nem kapott nyílt árverésen semmire a magyar állam. A vagyont nem kótyavetyélték el, mondta. A nemzeti parkokat, erdőket nem akarják eladni, ha szántóra van érdeklődés, a gazdáknak segíteni kell – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy nem zsarolhatóak-e a magánszemélyeknek tartozó képviselők, Lázár azt pedzegette, hogy azok a politikusok nem zsarolhatóak-e, akik külföldi nagybankoknak, netán Soros György pénzintézeteinek tartoznak.

Lázár János szerint Magyarországon nagy vita volt arról, hogy politikusok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozata mennyire nyilvános, és ami a vagyonnyilatkozatban van, az elég-e. Lázár szerint kiderült, hogy az EU 28 tagországa közül Magyarországon a legszigorúbbak a szabályok, vannak olyan országok, ahol egyáltalán nincs is vagyonnyilatkozat. „Most azt akarja, hogy ne legyen?” – kérdezett vissza a Magyar Nemzet újságírójának, aki azt kérdezte tőle, hogy szerinte jól működik-e a hazai rendszer.

A magyar kormánynak nincs köze ahhoz, hogy a horvát Nacional című lap azt a vádat fogalmazta meg, hogy a magyar Mol emberei meg akarták buktatni a horvát kormány képviselőit. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a lapot erős forráskritikával kell illetni, Lázár pedig azt mondta, a Mol védje meg az érdekeit. A Molt ki akarják nyírni Horvátországban, még azt is megértené, hogy ha az olajcég zsarolna kormánytagokat, hogy megvédje érdekeit.

A Kormányinfó alatt érkezett meg az AB-döntés. A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak adatmegismerésére vonatkozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság visszadobta, mert alaptörvény-ellenesek. A postáról szóló törvényt azonban átengedték. Lázár szerint ez eldönti, hol a határ a nyilvánosság érdeke és az üzleti érdek között.

A közétkeztetésben a magyar állam egységesen, központilag kíván megrendelőként fellépni, mert a szociális támogatások formájában az állam állja a számlát – véli Lázár. Az állam egymillió embernek szociális alapon biztosít étkeztetést, ez nem piaci szolgáltatás. Jobb, racionálisabb, ésszerűbb lesz az étkeztetés, és kevesebbe fog kerülni – ígérte. Ma a közétkeztetés piacként van értelmezve, de szó nincs arról, hogy államosítanának, csak központi megrendelésről van szó, nem minden kórház, iskola külön rendelné meg az étkeztetést.

Lázár szerint a letelepedési kötvényeket értékesítő cégek nem offshore hátterűek. Arról, hogy ezek a cégek nyolcvanmilliárdnyi profitot tettek zsebre, a miniszter azt mondta, az a lényeg, hogy a kötvényeknek köszönhetően az állam olcsón jutott finanszírozáshoz.

Nem kívánta kommentálni Lázár János, hogy más titkosító mobiltelefonos alkalmazások mellett épp azt a CryptTalk-ot tiltanák be, amelynek magyar fejlesztőit csütörtökön innovációs nagydíjjal tüntették ki a Parlamentben. Szerinte furcsa lenne, ha azt mérlegelnék veszélyhelyzetben, hogy kapott-e egy alkalmazás innovációs díjat. A mindennapi életbe nem akarnak belenyúlni, csak baj esetén hoznának intézkedéseket ezek ellen, hogy pontosan tudják a hatóságok, mi történik.

Lázár János azt mondta: a háttérintézmények megszüntetésével kapcsolatban nem csatázott Balog Zoltán miniszterrel, de „ha lett is volna csata, vége van”. Balognak nem kell szomorúnak lennie, „minden miniszter vidám lehet, amíg a miniszterelnököt látja” – mondta Lázár. Azt kellett eldönteni, hogy milyen funkciónak hol van jó helye, hol tud optimálisan működni.

Átalakítják a Magyar Államkincstárat két lépésben, 2016-ban és 2017-ben. Az államkincstár lesz az állam kifizető ügynöksége, más kifizető ügynökségek megszűnnek. Ez az OEP-et és a nyugdíjbiztosítót is érinti. Minden, az állam részéről kifizetendő támogatás egy helyről megy majd. A szakpolitikai feladatok maradnak a minisztériumokban. 270 milliárd forint uniós forrás van arra, hogy érdemben javítsák az elektronikus szolgáltatásokat, ebből végzik az államkincstár informatikai fejlesztését.

Más kormányok a szerdai nap után kinevetnék a tiltakozókat, de a Fidesz nem neveti ki, nem csúfolja ki és nem nézi le őket – mondta Lázár. Nyilvánvaló, hogy vannak észrevételek és problémák, amiket meg kell beszélni, de ennek szerinte tárgyalóasztalnál kell történnie. Sok sikert kívánt Pukli Istvánnak „bimbózó politikai karrierjéhez”. Aki ultimátumot ad, annak mérlegelnie kell ennek hatását, következményeit, és hogy mivel jár, ha ezen nem vesznek részt elegen. Bohóckodásnak nevezte, hogy rámutatnak egy miniszterre vagy államtitkárra, hogy „azzal akarnak tárgyalni”.

Lázár azt mondta: ő nem járt Hatvanpusztán, de arrafelé igen, nagyon szép környék. Nem volt kormányülés ott, informális kormányülést pedig nem is tartottak az elmúlt hat évben. Magánlakokban, magán birkahodályokban, romokban nem tartanak kormányülést és pártelnökségi ülést – közölte. Alcsútdobozon sétált az arborétumban a gyermekeivel, de akkor nem látott ott más kormánytagot – jelentette ki.

A Ligetben két olyan múzeumról döntött a kormány, amelynek a felállítása Lázár szerint nem érinti hátrányosan a zöldterületet. Régebben több épület volt ott, mint most, a közlekedési múzeumnak vagy a színháznak például megvan ott a helye – mondta. Magyarország sok esetben túlbetonozott, túlépített kormány, a zöld építészetre kell hangsúlyt fektetni. A miniszter szerint megdöbbentő, hogy nem zavarta az embereket, hogy  „igénytelen dzsuva” volt a Ligetben, nem mentek oda szemeteszsákkal és kaszával azok, akik most a fákhoz láncolják magukat. Nem a múzeumok, hanem a Ligetben lévő parkoló vagy a rajta áthaladó út miatt kellene tiltakozni szerinte.

Lázár azt mondta: nem érti, mi a tiltakozó pedagógusok problémája a köznevelési kerekasztal egyes résztvevőivel. Mindig az együttműködés kultúráját kérik számon a kormányon, és most arról beszélnek, hogy miért nem akarnak egy asztalhoz ülni bizonyos szervezetekkel. Ezt egy szóval minősítette: “óvoda”. A szakképzésről például a kamara tud dönteni. Az eddigi oktatási rendszerek azért vallottak kudarcot, mert a munkaadókat nem kérdezték meg, hogy milyen szakemberekre van szükség – állítja a miniszter.

Az Iszlám Állam fenyegetése Lázár szerint több, mint egy kommunikációs akció. A kormány propagandavideójáról Lázár azt mondta: amikor készítették, azon a napon „ez történt a határon”, a kisfilm célja, hogy az emberek tudják, mire költik a pénzüket.

A kormány eddig egy alkalommal tárgyalt a 2017-es költségvetés elveiről szóló előterjesztésről. Hétfőn foglalkoznak majd a költségvetés megtárgyalásával, májusban a kormány várhatóan egyéves költségvetést nyújt be a parlamentnek, nem tervezik a 2018-as költségvetés vitáját összevonni a mostanival.

A kormány lezártnak tekinti a vasárnapi boltzár kérdését. A választóknak kell eldönteniük, hogy népszavazással kívánják-e felülbírálni a törvényt, Lázár szerint erre van lehetőség a megfelelő eljárásrend betartásával. A közeljövőben a kormány az NVB javaslata alapján a népszavazási törvény módosítását is tárgyalja. A vasárnapi boltzár a statisztikai adatok szerint nem okozott problémát, a kiskereskedelmi forgalom EU-átlag felett növekszik. Több ezer új munkahely jött létre a kiskereskedelemben, sokkal több embert foglalkoztatnak, mint három éve – mondta a miniszter.

Akik népszavazást kezdeményeznek, azok emberek ezreivel tolnak ki, akiknek vasárnap is kell majd dolgozniuk, hogy ők hat nap után egy hetedik napon is elkölthessék a pénzüket – jelentette ki Lázár.

Most, hogy az Iszlám Állam célkeresztjébe kerültünk, Lázár szerint kiemelten fontos a szolgálatok munkájának központi koordinációja. Az ellenzéki pártoknak meg kellene érteniük, hogy a rendőrségnek szüksége van veszélyhelyzet esetén a honvédség segítségére – mondta a miniszter. A brüsszeli támadások után és az Iszlám Állam fenyegetése fényében ezt át kellene értékelniük – tette hozzá.

Magyarországhoz nem érkezett megkeresés a Kelet-Európába telepítendő amerikai haderővel kapcsolatban.

Nem triumfálunk, nem örülünk annak, hogy kudarcba süllyedt a tegnapi tüntetés – mondja Lázár, szerinte ez méltatlan volna a kormányhoz. Készek a tárgyalásra mindenkivel, aki szemtől szembe elmondja, fejükhöz vágja, mik a problémák.

A szerda reggeli polgári engedetlenségi akcióról Lázár azt mondta: nem becsülné le a tiltakozást, hiba volna, ha a kormány ezt nem venné komolyan, annak ellenére, hogy a 3200 magyar iskolából mintegy százban volt érdemi tiltakozás. A Fidesz szerint kudarc és sikertelen volt a szervezkedés. De tiszteletben tartják a résztvevők meggyőződését. A tegnapi napból Lázár szerint mindenki érthetett: a kormány érzékelhette, hogy vannak problémák az oktatásban, de a pedagógustársadalom érzékelhette, hogy fontosabbnak tartják a tárgyalást, mint a tiltakozást.

A parlament 17 pontban módosította a nok-törvény szövegét. Lázár szerint a törvény sokkal jobb lett a köztársasági elnök közbeavatkozásának köszönhetően. A csok iránt (Lázár szerint „csók”) 2500 olyan kérelem érkezett, amit a bankok már befogadtak, és kétezer család már megkapta a támogatást. 24 ezren érdeklődtek.

180 ezer hektár korábbi állami földterületre volt igény, 47 ezer hektárt árvereztek el, mintegy tízezer olyan család van, aki földhöz jutott – mondta Lázár. A Magyar Fejlesztési Bank 130 milliárd forintnyi hitelt nyújtott a gazdáknak. Ma zárul a földárverések második szakasza.

Lázár szerint Soros György kidobja a pénzét, amikor olyan szervezeteknek adja, amelyek azt próbálják bebizonyítani, hogy az uniós pénzek korrupcióra folynak el Magyarországon. Szerinte vannak olyan csoportok, amelyek azért kapják a pénzüket, hogy a keresztény-konzervatív kormány korrupt, de ideje lenne őket levonultatni, mert legalábbis az uniós pénzek tekintetében szerinte ezt nem sikerült bizonyítani.

A magyar bíróságok döntik majd el, mennyiben volt jogszerű a pénznyerő automaták betiltása – mondta a miniszter. Az állam érdeke az volt, hogy korlátozzák a nyerőgépeket, a bíróságoknak a vállalkozáshoz való jog és a közérdek viszonyát kell tisztáznia szerinte.

Lázár megtalálta az egyetlen nem fideszes határmenti várost. Szerinte Martin Schulz leszögezte, hogy Szeged várja a menekülteket, de a városvezetéstől korrekt lenne, hogy először megkérdezné a lakókat is, akarnak-e menekülteket.