A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) irodája és médiatanácsa – az MTI-hez eljutott, a 2013 eleje és 2015 vége közötti időszakot áttekintő tájékoztató szerint – az eljárások 79 százalékát televíziók ügyében indította. A médiatanács 2015-ben és 2013-ban a TV2-re mérte a legmagasabb bírságot, mindkét évben külön-külön egy-egy eset miatt 12,5-12,5 millió forintot, míg 2014-ben az RTL Klub 36 milliós bírságot kapott, mert nem megfelelő korhatárkarikával látta el műsorszámát.
Tavaly az NMHH hivatalától egy jogszabályhely megsértése miatt a legnagyobb bírságot, 2,685 millió forintot a Duna Médiaszolgáltató Zrt. kapta, 2014-ben 2,82 millió forint, 2013-ban 2,45 millió forint pénzbírságot pedig a Duna Televízió.
A leggyakoribb jogsértés az, hogy nem biztosítják a hallássérülteknek hozzáférhető műsorszámokat, azaz elmarad a feliratozás, sokszor fordul elő a kiskorúakra káros tartalmak közzététele hibás korhatár-besorolással és gyakori a reklámszabályok figyelmen kívül hagyása.
A jogelőd szervezetnek bírság- és kötbérkiszabási ügyekben nem, vagy szűk volt a mérlegelési jogköre; a 2011 óta élő rendszerben viszont mind a médiatanács, mind a hivatal széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben milyen jogkövetkezményt alkalmazzon – emlékeztetnek.
A médiatörvény és így a hatóság az arányosság, a fokozatosság és az egyenlő elbánás elvei mentén a hangsúlyt a jogsértések megelőzésére és az önkéntes jogkövetés előmozdítására (tehát nem elsősorban a jogsértések megtorlására) fekteti. Ennek egyik megtestesítője a felhívás intézménye, mely nem tekinthető szankciónak, pénzbefizetési kötelezettséggel nem jár. Ha a felhívás alkalmazását a médiatörvény kizárja, a hatóság többek között bírságolhat, ha azt alkalmasnak ítéli arra, hogy a médiaszolgáltatót visszatartsa a további jogsértésektől.
