2015. október 6-án meghalt Göncz Árpád, Magyarország 1990-2000 közötti köztársasági elnöke. Ma lenne 94 éves. A harmadik köztársaságnak még nem volt ilyen fordulatos és hosszú életű államfője, be is mutatjuk ezt az életet sok régi képen.
Göncz 1922-ben született Budapesten, majd a Webőczy István Reálgimnáziumban érettségizett. Innen a Pázmány Péter Tudományegyetemre, az ELTE jogelődjére került, ahol jogi diplomát szerzett 1944-ben. Közben az Országos Földhitelintézetben dolgozott. A képeken 15 évesen a Bors (ma: Hajnóczy) utca 3. számú ház bejárata előtt, illetve cserkészként egy vitorlázórepülőn, 1938 körül látható.
1944 februárjában megkapta a katonai behívót, de megszökött és ellenállónak állt. Meg is sebesült, sőt többször szovjet fogságba esett. A háború után a Független Kisgazdapártba lépett be, hamar a később elhurcolt Kovács Béla személyi titkára lett. 1946-ban kötött házasságot Göntér Zsuzsannával, később négy gyermekük született, Kinga lányuk külügyminiszter lett az ezredforduló után. Pártja feloszlatása után Göncz Árpád segédmunkásként, hegesztőként és csőlakatosként dolgozott.
A baloldali képen felesége és első gyermekük, Dani látható. A jobboldali fotón maga Göncz Árpád szerepel 1943-44 körül. A későbbi börtön hat éve alatt ez a kép jelentette a gyerekeinek az apjukat.
1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol négy évet végzett el. 1956-ban aktív szerepet játszott a forradalomban, a Magyar Parasztszövetségben. Több memorandum elkészítésében és nyugatra juttatásában is részt vett, így Nagy Imre iratait is segített átjuttatni. 1957-ben elfogták és a Bibó-perben életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett.
Lent látható Göncz Árpádné, Zsuzsa négy gyermekükkel: Bence, Dani, Kinga, Panni. Ezt a képet sikerült bejuttatni a börtönbe az édesapának.
A hatvanas években elkezdte a műfordítói karrierjét Aldous Huxley-val, William Goldinggal, sőt a Magyar Írószövetség tagja lett. 1971-től saját műveket is közölt, kezdve a Sarusok című regénnyel, amit a Találkozások és a Hazatérés című kötetek követtek, kb. tízévente. A rendszerváltásban is aktív szerepet vállalt: 1981-ben részt vett a Bibó-emlékkönyv megírásában, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) alapítója volt, Nagy Imre újratemetésén is beszédet mondott.
1990-ben országgyűlési képviselő lett, rövid ideig az Országgyűlés elnöke, majd köztársasági elnök 2000-ig. Az államfői posztra eddig csak őt választotta újra a parlament. A Gönczről készült talán legikonikusabb fotó a lenti, a köztársasági elnökké választása után készült 1990-ben.
Balatonaliga, 1990. augusztus 10. Göncz Árpád köztársasági elnök a Balaton mellett pihen. Gönczről sok képet találni az archívumokban, ahogy lazán élvezi az életet, fürdőzik a Balatonban, napozik, élvezi a zöld környezetet. Azóta kevés ilyen államfő volt, talán a pecázó Áder János a nyomába léphet majd.
A fenti mondatot talán ez a kép írja le a legjobban. Göncz Árpád ejtőzik a Balatonnál 1990 nyarán.
Együtt a család: Göncz Árpád és felesége, feleségének szülei, gyerekeik és unokáik egy 1990. december 25-i képen. Ekkor csak pár hónappal volt túl elnöki karrierje legkeményebb történetén, a taxisblokádon, ahol megakadályozta a karhatalom bevetését.
Fotó: gonczarpad.hu
Elnöksége alatt nem kevés világpolitikai szereplővel is találkozhatott. Göncz a képen épp lesegíti II. János Pál pápát az emelvényről az üdvözlő beszédek elhangzása után. A különgépével érkező Szentatyát ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták Ferihegyen 1991-ben.
Göncz Árpád panamázott is. Na, nem úgy, hanem Panamavárosban is járt, ahol az elnökasszonnyal, Mireya Moscosóval tárgyalt az elnöki palotában 1999. november 22-én. Az államfő jó pár kétoldalú szerződést is megkötött, ha már Közép-Amerikában járt.
Egy elnökjelölt-aspiránssal: Hillary Clinton még first ladyként beszélt Göncz-cel 1999 június 8-án, a tiszteletére a Fehér Házban adott vacsora előtt.
Foto: AFP
Akihito japán császár az Akaszaka állami vendégházban fogadta Gönczöt 2000 áprilisában. A magyar államfő három napot töltött Tokióban, Oszakában és Kiotóban.
Budapest, 2006. október 1.: Göncz Árpád már volt elnökként szavaz az önkormányzati választásokon (ami az első óriási Fidesz-siker lett a szocialista győzelmek után). Ekkoriban túl volt az ország a tévészékház ostromán és Gyurcsány Ferenc elleni bizalmatlansági indítványon is.
Göncz Árpád feleségével a Sándor-palotában, 85. születésnapján. A palota kényelmét már nem élvezhette ki, azt az első Orbán-kormány idején újították fel miniszterelnöki rezidenciának. Végül Medgyessy Péter kormányfő nem akart beköltözni, Mádl Ferenc államfő vehette birtokba az épületet.
János Károly volt spanyol király, és felesége, Zsófia exkirályné magyarországi látogatásán találkozott a volt köztársasági elnökkel is a Duna-parton 2007-ben.
A Nemzetközi Adalbert-díj 2009. évi díjazottja, azaz maga Göncz átveszi írásainak, beszédeinek német nyelvű válogatását a Nemzetközi Adalbert Alapítvány elnökétől, Hans Süssmuthtól otthonában 2013. június 9-én. Göncz ekkoriban már ritkán mutatkozott, bár korábban 90. születésnapján megjelent háza erkélyén, hogy köszöntse az őket köszöntőket.
