A közoktatás kérdésében nem szabad visszamenni oda, ahonnan 2010-ben elindultunk – mondta Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth rádióban. A miniszterelnök kifejtette: szülőként azt várja az iskoláktól, segítsék a szülőket abban, hogy gyerekeik jól neveltek legyenek, jó fizikai állapotban legyenek, jó lelkierővel, kifejlett akaraterővel és a nemzetközi gazdasági versenyben való helytálláshoz szükséges tudással rendelkezzenek.
Gazdasági szereplőkkel egyeztettek
Orbán szerint, amikor kormányra kerüléskor nekiláttak az oktatási rendszer átalakításával, szembe kellett nézni azzal, hogy a magyar oktatási rendszer csődbe ment és a gyerekek egyre kevésbé álltak helyt a nemzetközi versenyben. Pénzügyileg és szakmailag is megbukott az a rendszer, utána viszont jó irányba indultak el – mondta a miniszterelnök.
Ebben a kérdésben fontosnak nevezte a „nyílt kormányzást”: mindenkinek kíváncsiak a véleményére, és nagy reményeket fűznek a pedagógus karhoz, amit azért hoztak létre, hogy politikától függetlenül vitathassák meg az oktatás kérdéseit – magyarázta.
Arra is kitért, hogy 2010 óta folyamatosan konzultálnak a gazdasági élet szereplőivel: erős volt az a vélemény, hogy az iskolarendszer nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az onnan kikerülő gyerekek beilleszkedjenek a munka világába. E tekintetben arrafelé mozdultak el, nem az a fontos, hogy a gyerek papírt kapjon, hanem a használható tudás.
Furcsa világ
Indonéziai látogatásáról a miniszterelnök azt mondta, „furcsa világ, szép és vonzó, de egészen más”, a gazdasági élet törvényszerűségei mégis egyre hasonlóbbak a nyugati világhoz. A kérdés, hogy a lehetőségeket a magyar vállalkozók ki tudják-e használni.
Orbán azt mondta: 2010 környékén még csak 2-3000 olyan vállalkozás volt, amely a világ bármely sarkában versenyképes, ha kapcsolatokat tud kiépíteni, most 4-5000 ilyen van. Ahhoz, hogy Bajorország szintjét elérjük, 12 ezerre van szükség. Ez azért fontos, mert a tízmilliós Magyarország nem elég nagy felvevőpiac – mondta a kormányfő.
Elismeréssel szólt Szijjártó Péter tárcavezetői munkájáról, szerinte a külügy „kifejezetten szép munkát végzett”, de még sok van hátra ahhoz, „hogy a magyar élet kielégítse az itt élőket”. Gyorsaságra, bátorságra, alkalmazkodóképességre van szükség, ugyanakkor a magyarok együttműködni akarnak a helyiekkel, nem a piacot lerohanni, ahogy azt az 1990-es években velünk tették – fejtegette. Ezért a tárgyalásokon megkérik a fogadó országot: jelöljék meg, hol látnak szívesen magyar vállalkozókat.
Köln-Brüsszel-Párizs szerű állapotok
„Mégis mi az a helyzet, amiért szükség van erre az alkotmánymódosításra?” – tette fel a kérdést a műsorvezető a terrorveszély miatti módosítástervezettel kapcsolatban.
Amiről most beszélünk, az egy olyan helyzet, amikor elegendő információ áll rendelkezésre arról, hogy megnövekedett a terrorveszély Magyarországon, és hitelt érdemlő információink vannak arra nézve, hogy terrortámadásokat készítenek elő a magyar emberek ellen, mondjuk úgy, ahogy Párizsban történt nemrégen, vagy úgy, ahogy a Brüsszelből érkező tudósításokból ezeket láthattuk. És akkor az a kérdés, hogy mit tehet a kormány, hogy ezeket megelőzze?
„A farkas nem lesz vegetáriánus, mindenki megőrzi a maga karakterét” – mondta az ellenzéki kritikákra vonatkozóan, majd kifejtette, hogy szerinte a baloldal „migránspárti”, „nem tekinti a terrorveszélyt igazi veszélynek”, és a migrációval kapcsolatban is „azt mondták, hogy álprobléma, az a helyes, ha beengedik az embereket”. Ha baloldali kormánya lenne Magyarországnak, most „Köln-Brüsszel-Párizs szerű állapotok lennének” – mondta Orbán.
Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét támadásokról van információ, a kormányfő azt mondta: nem az a kérdés, hogy most van-e ilyen információ, hanem lehet-e. „Magyarország nem különösebben fenyegetett, mert nem engedtük be a migránsokat.” „Ha beengedünk valakit Európába, nem tudjuk megmondani, Európa melyik pontján készül terrorcselekményt elkövetni” – mondta.
Jobban bízunk a saját parlamentünkben, mint az európaiban
A Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogaival kapcsolatban Orbán kijelentette: 55 ezer magyar dolgozik ott, ez a kiindulópont. Azt védi meg a kormány, hogy a magyarok az EU-n belül szabadon vállalhassanak munkát, ezt nagyszerű európai jognak nevezte, amit semmilyen módon nem szabad sérteni.
Azt ugyanakkor megengedhetőnek nevezte, hogy különbséget tegyenek az angolok és az oda érkező uniós külföldiek között, a kérdés csak az, mi a mértéke a különbségtételnek. Olyan intézkedést nem szabad tenni, ami diszkriminálja a külföldieket, de meg kell határozni, mi a diszkrimináció és mi a jogos intézkedés. A visegrádi négyek közös álláspontot alakítanak ki ez ügyben, amit a brüsszeli miniszterelnöki csúcson közösen képviselnek majd.
Egyébként Orbán szerint egybeesik Magyarország érdekével a britek reformigénye, mert az unió mostani működése szerinte nem eredményez versenyképességet, és egyetértenek az iránnyal is: Európa akkor erős, ha a tagállamok erősek, ami pedig uniós szinten nem működik, azt vissza kell adni a tagállamoknak. Példaként említette a migráció kérdését. „Jobban bízunk a saját nemzeti parlamentjeinkben, mint a közösen megválasztott európai parlamentben” – ezzel indokolta, hogy miért látja úgy: szükség van arra, hogy a nemzeti parlamentek blokkolhassanak uniós jogszabályokat, ha azzal nem értenek egyet.
