Nincs mélyrepülésben a magyar igazságszolgáltatás, hangsúlyozta Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke kérdésre válaszolva pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Egy újságíró Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek az elmúlt napokban többször megfogalmazott kritikus véleményével szembesítette a bírósági vezetőt, aki azonban Darák Péter kúriai elnökkel és Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével egyetértve elutasította a felvetést.
Rámutatott: bizonyos alapértékek a rohanó világban sem változnak. Ilyen a hatalmi ágak elválasztása, illetve, hogy a hatalmi ágak csak törvényes rendben befolyásolhatják egymást.
A törvényeket a jogalkotó hozza, a bírák pedig végrehajtják, alkalmazzák a jól vagy rosszul szerkesztett jogszabályokat. A bírák egyedi döntéseit viszont a törvényhozó és a végrehajtó hatalom tartja tiszteletben. Ez a polgári demokráciák évszázados értékei közé tartozik és a bíráknak ezt az utat kell járniuk, jegyezte meg a Fővárosi Törvényszék elnöke.
Fazekas Sándor a legnagyobb magyar bíróság elmúlt évi munkáját ismertetve elmondta: a Fővárosi Törvényszékhez tartozó bíróságokon intézik az összes magyar bírósági ügy egyharmadát. Tavaly 416 ezer ügy érkezett és 423 ezret fejeztek be, így csökkenhetett a hátralék.
A folyamatban lévő felszámolási ügyek száma 2012 és 2015 között csaknem felével, mintegy 20 ezerről 11 ezerre csökkent a fővárosban. Az egy helyi bírónál egyszerre folyamatban lévő ügyek átlagos száma a 2004. évihez képest 2015-ig polgári ügyszakban 186-ról 101-re, büntető ügyszakban 214-ről 65-re mérséklődött. Még nagyobb arányban csökkent az egyszerre folyamatban lévő ügyek száma a törvényszéki első-, illetve másodfokú bírák esetében.
Tavaly június és november között összesen 2208 két éven túli ügyet fejeztek be a törvényszéken, ezen belül 302 öt évnél is régebbit. Ehhez azonban a főváros bíráinak és bírósági dolgozóinak ebben a féléves időszakban 1963 tárgyalási pótnapot kellett tartaniuk, ismertette az elnök.
Az elhúzódó ügyek száma négy év alatt, 2012-2015-ben 6123-ról 3480-ra esett vissza a fővárosban, ez 43 százalékos csökkenés. A helyi polgári ügyek 86 százaléka, a büntetőügyek 70 százaléka egy éven belül véget ér, ezen belül polgári ügyszakban 60 százalék, büntetőben 50 százalék az első fokon jogerőre emelkedő döntések aránya. Kijelenthető, hogy az ügyfelek többsége elégedett, hiszen ellenkező esetben más lenne a fellebbezések aránya, mondta Fazekas Sándor.
Madarasi Anna, a törvényszék sajtóosztályának munkatársa elmondta, hogy a közelmúltban véget értek a törvényszéken a magánszemélyek által a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen indított polgári, kártérítési perek. Harminc jogerős ítéletben összesen mintegy 260 millió forint kártérítést ítéltek meg 81 károsultnak. A Fővárosi Törvényszéken már csupán egyetlen, a MÁV által indított ilyen jellegű kártérítési per van folyamatban, ez várhatóan az idén befejeződik.
A polgári perekben a bíróság azt állapította meg, hogy már a X-es tározó építése során voltak olyan problémák, amelyek szerepet játszhattak a gátszakadásban. Továbbá a tározó karbantartása során is történtek mulasztások. Így a többi között a monitoring nem volt alkalmas a gát aktuális állapotának felmérésére, ugyanis csak szemrevételezéssel, illetve csónakból vízszintméréssel történt. A gátszerkezet, illetve a talaj alatti vizsgálat elmaradása miatt a cég soha nem volt abban a helyzetben, hogy az éppen szükséges karbantartási munkálatokat elvégezhesse, mondta a sajtóosztály munkatársa.
Hozzátette: a jelenlegi bírói gyakorlat szerint már a bolti hipó árusítása, tárolása is veszélyes üzemnek minősül, a vörösiszap lúgtartalma ugyanakkor a tízszerese volt a hipóénak.
A kártérítési perek során a Fővárosi Törvényszék megállapította: a Mal védekezésében felhozott időjárási, szeizmikus és más természeti jelenségek nem fogadhatók el kimentési okként, ugyanis csak a katasztrófa bekövetkeztének időpontját befolyásolták. A gátszakadáshoz vezető okok, köztük az építési, kivitelezési hiányosságok az alperesi cég tevékenységi körében merültek fel, és a kártérítési perben alkalmazott jogszabályok szempontjából lényegtelen, hogy mikor alakultak ki, mondta Madarasi Anna.
A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fővárosi kártérítési perek jelentős részében fellebbeztek a felek és két ügy a Kúriát is megjárta, ám az esetek túlnyomó többségében helyesnek ítélték a törvényszéki bíró döntését. A fővárosban pert indító károsultak jobbára már hozzá is jutottak megítélt kártérítésükhöz.
