Pécsen a 48-as térről a Király utcán vonultak a tiltakozók a Színház térre. Útközben Schilling Árpád rendező is szólt a menethez, aki egy másik fórumon vett részt a városban. A Krétakör alapítója kiemelte: az iskola kapuit bezárták, de a tanárok ismét kinyitották, és nem is szabad hagyniuk, hogy felülről diktáljanak nekik. A végállomáson egyre jobban zuhogó eső és beszédek várták a tömeget, amely fél óra alatt jócskán megkopott, a tüntetés végére pedig már csak egy-két száz ember maradt.
Nagy Bandó András is felszólalt. Mint mondta: legyen elég a papírmasé kormányból. Hozzátette: röhej, hogy ebben az országban újra kell félni. Bibó Istvánt idézte – „demokrata az, aki nem fél” -, majd a humorista kifejtette azt is: ma két „kliket” kell elüldözni, az egyik az iskolaközpont, a másik a kormány.
Hofekker Ferenc, a pécsi buszos szakszervezet, az FDSZ elnöke arról beszélt, hogy a legnagyobb kihívás a közöny legyőzése, ami talán most végre sikerül. Hozzátette azt is: ahogyan a nyolcvanas évek végén nagy szerepe volt a tanároknak a rendszerváltásban, most is ennek az értelmiségi körnek kellene egy igazi rendszerváltás élére állnia.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője a sokadik alkalommal beszélt arról, hogy a kormány hogyan lehetetleníti el a tanárok munkáját, és végső soron magát az oktatást.
Benke Norbert, a Vasas Szakszervezeti Szövetség regionális vezetője arról beszélt: az oktatás és az egészségügy tönkretételével az ország gyökereit akarja a kormány kivágni – holott szerinte inkább „azokat a gyökereket kellene kivágni”.
