2004-ben egy baltával verte agyon az azeri Ramil Safarov Budapesten örmény lakótársát, Gurgen Markariant. Safarovot letöltendő börtönre ítélték, majd – a vádak szerint – politikai okokból a magyar kormány de facto szabadon engedte őt: kiadtuk Azerbajdzsánnak, ahol borítékolható volt, hogy azonnal szabadlábra helyezik, sőt hősként fogják ünnepelni.
A Los Angeles-i örmény közösség lapja, az Asbarez arról ír, hogy Markarian családja az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult Magyarország kiadatási eljárása miatt. A cikk leírja a brutális gyilkosságot, a 2006-os pert, az életfogytiglani börtönről szóló ítéletet (Safarov 30 év múlva lett volna feltételesen szabadon bocsátható), a fellebbezést, na meg a gyilkosság előre eltervezettségét.
A hírhedt kiadatás
Megemlékeznek róla, hogy 2012 augusztusában döntött úgy a magyar igazságügyi miniszter, hogy kiadja az ország Azerbajdzsánnak az elítéltet, hogy ott töltse le a büntetését. Azonban ahogy Safarov megérkezett, elnöki kegyelemben részesült, nyolcévi fizetést kapott, na meg egy lakást és előléptetést. Idéznek egy 2012-es ombudsmani jelentést is, miszerint hibázott a kiadatáskor a magyar állam.
A felperesek szerint Azerbajdzsán két pontban vétett az emberi jogi nemzetközi jogszabályok ellen: egyrészt nem töltötte le a kiszabott büntetést a fogoly, másrészt etnikai motiváció állt a háttérben, amit a kegyelemmel megtámogatott az azeri állam. Magyarországot azért akarták felelősségre vonni, mert nem győzödtek meg a magyar hatóságok a kiadatás előtt arról, hogy Safarov valóban letölti-e büntetését.
A per májusban folytatódik, az érintett kormányok képviselői is felszólalhatnak. A cikk végül megjegyzi, hogy az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland vizsgálatot kezdeményezett még decemberben Azerbajdzsán ellen, hogy betartja-e az Európai Emberi Jogi Egyezményt.
