A Policy Agenda ezúttal azt elemezte, milyen konfliktusokkal kerülhet szembe a kormány az első félévben. Arra jutott, hogy a Fidesznek gyakorlatilag “csak” az olyan elégedetlen társadalmi csoportoktól kell tartania, mint a pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások, közlekedési ágazatban dolgozók. Egy ágazati sztrájk meghátrálásra késztetheti a kormányt. Ennek lehetősége az első félévben adott, az a kérdés, hogy az érdekképviseletek képesek lesznek e átlépni eddigi árnyékukon.
Az elmúlt év úgy zárult, hogy nem sikerült a kormánynak, a munkaadói és munkavállalói szervezeteknek megállapodniuk az idei minimálbérről, garantált bérminimumról, a bérajánlás mértékéről. A kormány el akarta kerülni ezt, szinte az utolsó pillanatig tárgyalt, mert az egyezséggel megmutathatta volna, hogy az egyes ágazatoknak nem érdemes kibújniuk egy országos szintű megállapodás alól.
A probléma gyökere, hogy az alacsony keresetűek széles rétege úgy érzi, nem képes kijönni a havi fizetéséből.
A Policy Agenda elismeri, hogy a dolgozói szegénységgel érintett réteg nem tavaly, tavalyelőtt alakult ki, de a gazdasági növekedés – amit a kormány folyamatosan sulykol –, illetve az elvándorlás miatt jelentkező munkaerőhiány felerősítette a dolgozók alapkövetelését, hogy „adjatok több bért, hogy élhessünk és dolgozhassunk”.
A magyar nem “sztrájkolós”, de…
A KSH adatai szerint 2010 és 2014 között 12 sztrájk volt Magyarországon. Azokban ötezren vettek részt. Ez nem kirívóan alacsony a volt szocialista országokkal összehasonlítva, de jelzi, hogy a magyarok nem ezt tartják az érdekérvényesítés fő eszközének. A kormány joggal bízhat abban, hogy nehéz tömegeket megszervezni egy sztrájkhoz. Több területen olyan politikát folytatott, ami a feszültségeket a „szőnyeg alá söpörte”. Ilyen volt az egészségügyben, az oktatásban, a szociális szférában, most a közlekedési ágazatban dolgozók ügye.
Ugyanakkor a kormány számára egyre inkább negatív értelmezés alakul ki ezen területekről, hogy ott nem az alacsony bérek jelentik a legfőbb problémát, hanem az elvándorlás miatti munkaerőhiány, a rossz munkakörülmények. Emiatt romolhat a szolgáltatás színvonala, amit már a választók sem fogadnak el, létrejöhet egy összefogás a dolgozók és a „szolgáltatásaikat igénybe vevő” társadalom között.
A Policy Agenda korábban úgy vélte, az egészségügy nem bukási faktor a kormánynak. A mostani elemzés szerint azonban még ezen a területen is lépéskényszerbe kerülhet a kabinet, ha más ágazatok meg tudják mutatni, hogy nem csak azért teszik le a munkát, hogy több pénzt kapjanak. Ugyanez igaz a szociális szférában is. Ha a bölcsődék nem nyitnak ki egy napra, akkor még nem bukik a kormány, de felerősödhet azok ellenállása, akik nem mertek elsőként fellépni követeléseik mellett.
Ahol hiba volt a béremelés
Az elemzés szerint e csoportba tartozhat a közlekedési ágazat, amely már politikai értelemben is gondot okozhat a kormánynak. A MÁV-nál a vezetők bérének emelése (egy rendelet alapján kétmillió helyett akár ötmillió forintot is kereshetnek) komoly politikai hiba volt, hisz közben a dolgozók csak 0,5 százalékos emelést kapnának. Ehhez társul itt is az egyre növekvő munkaerőhiány, amely növeli a leterheltséget.
Hasonló a helyzet a városi tömegközlekedésben, a Volán-társaságoknál és van még egy nagy csoport, amely képes a társadalmi közhangulatot befolyásolni. A pedagógusoknál már alakult két sztrájkbizottság az elmúlt években. Az állami központosítás miatt azonban nyilvánvaló, hogy nehéz lenne körükben megszervezni egy sztrájkot, mivel kevesen mernék vállalni azt.
Az intézet szerint az elmúlt öt évben soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy valódi, az ország életére is hatással levő sztrájk legyen, mint ma.
Még mindig messze vagyunk azonban egy általános sztrájktól.
Ezt nemcsak a „magyar néplélek” akadályozza, hanem az is, hogy a közélet iránt aktív társadalmi rétegben nagy a Fidesz támogatottsága. Egyes követelésekhez lehet társadalmi támogatottságot szerezni, egy általános, kormányellenes megmozduláshoz aligha, de könnyen kialakulhat olyan helyzet, amelyben a megsértett, mellőzött társadalmi csoportok egymásra találhatnak. Az első lépés a közlekedési ágazatban történhet. Ha a kormány, a tulajdonos önkormányzatokkal együtt kitart eredeti álláspontja mellett, akkor ez a szektor képes megbénítani az országot, ami precedenst teremthet arra, hogy más ágazatok is kiálljanak követeléseik mellett – írja a Policy Agenda.
