Nagy lépést tettem ma. Egy, azt hiszem három éves történet zárult le ezzel számomra. Levelet írtam, és kiléptem az Antiszegregációs Kerekasztalból
– írja az oktatási szakember a Facebook-oldalán.
Nagy lépést tettem ma. Egy, azt hiszem három éves történet zárult le ezzel számomra. Levelet írtam, és kiléptem az…
Közzétette: L. Ritók Nóra – 2016. január 12.
A kerekasztalt 2013-ban hozta létre Balog Zoltán kormányzati és civil szereplőkkel. Deklarált célja az, hogy különböző oktatási helyzeteket megvizsgálva tegyen javaslatot a szegregáció felszámolására.
A jó szándékúnak hangzó kezdeményezés azonban a gyakorlatban nemigen működött, ugyanis a civil szereplők véleményét lesöpörték az asztalról. Legalábbis erre utal, hogy a kerekasztaltól több civil képviselő távozott már, így Heindl Péter és Mohácsi Erzsébet – írja a hvg.hu. A hírportál úgy tudja, egy időre otthagyta a testületet Berki Judit, a bátonyterenyei tanoda vezetője, Hofher József jezsuita szerzetes, de ők később visszatértek. A tárca álláspontja ezekkel kapcsolatban mindig az volt, hogy a testület rendületlenül folytatja a munkáját.
L. Ritók Nóra leírja, hogy az utóbbi időben már nagyon rosszul érezte magát a pozitívumokat hangsúlyozó megbeszéléseken, miközben ő a terepen pont az ellenkezőjét tapasztalta.
Mindig ugyanazokban a körökben jártunk, ugyanazokat mondtuk, ugyanazokra nem kaptunk választ… újraértelmeztünk mindent, új kutatások, esettanulmányok szükségességégéről beszéltünk, figyelmen kívül hagyva a korábbi kutatásokat, elemzéseket, olyanokat, mint a Zöld könyv… ezeket be sem lehetett emeltetni a látókörbe
– írta.
Legjobban az zavarta, hogy a kormány legújabb tervezetében egy sor olyan kitétel is van, ami azt sugallja, hogy kidolgozott egy stratégiát azok ellen az intézkedések ellen, amit épp ez a kormány teremtett meg (pl.: 16 éves tankötelezettség).
Mint a hvg.hu-nak L. Ritók Nóra elmondta: minden terepen dolgozó látja, hogy a mai rendszer a szegénységben élő cigány szülők megvezethetőségére és ennek kihasználására építve ad teret a szegregációnak. Szerinte majdnem fölösleges egy antiszegregációs rendelet, amikor az egyházi iskolák a szabad iskolaválasztással párosulva megoldják ezt törvényesen, évről évre nagyobb számban szegregálva a földrajzilag hozzájuk legközelebb eső állami iskolákat.