Törvénysértő volt a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárásra utasító végzése – mondta ki a Kúria kedden kihirdetett határozatában. A döntés az ügy érdemét nem érinti, a Kúria elsősorban elvi, eljárásjogi kérdésekben foglalt állást a jövőre nézve – írja az MTI.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában kihirdetett elsőfokú ítéletében felbujtóként elkövetett emberölés miatt 11 év fegyházra ítélte Portikot. A vád szerint Portik és Prisztás elszámolási vitába keveredett, ez vezetett a gyilkossághoz 1996-ban. A másodrendű vádlott, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztást, akkor 10 évet kapott. A harmadrendűt pedig, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették. Az ügy fellebbezés után került a Fővárosi Ítélőtáblához, ahol 2014 októberében hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasították a törvényszéket. Tavaly október 16-án döntés született, tíz év fegyházzal sújtotta a Fővárosi Törvényszék Portik Tamást. A másodrendű vádlott – a tettes – kilenc évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették.
Az ítélőtábla döntése az ügy érdemét, a bizonyítékokat és a bűnösséget nem érintette. A táblabíróság szerint miután időközben Portikot a négy halálos áldozatot követelő, 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai robbantás ügyében is meggyanúsították, majd megvádolták emberöléssel, a két ügyet – a Prisztás-gyilkosságot és az Aranykéz utcai robbantást – egy eljárásban kell elbírálni. A törvényszék azonban a megismételt eljárásban sem egyesítette a két ügyet, álláspontja szerint ez nem szükséges, hiszen Portik felbujtója volt a két, élet elleni cselekménynek, a tettesek viszont eltérőek volt.
Mindeközben a Legfőbb Ügyészség a Kúriához fordult jogorvoslattal a törvényesség érdekében. Az indítvány lényege, hogy az eljárásjogi kérdésben foglaljon állást a legfelsőbb bírói fórum akként, hogy megállapítja: az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése törvénysértő volt.
Kedden a Kúrián a védők az eljárásjogi kérdésekben jobbára egyetértettek az ügyészséggel, ugyanakkor szóvá tették, hogy az ítélőtábla döntése az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezetett.
Portik Tamás felszólalásában azt hangoztatta, hogy ügyében nem érvényesült a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve, hogy a terhére rótt bűncselekményeket nem követette el.
A Kúria az ügyészségi indítvánnyal egybehangzóan megállapította, hogy az ítélőtábla 2014. őszi hatályon kívül helyező végzése törvénysértő, ugyanis eljárásjogi szempontból Portiknak a Prisztás-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantás ügyében különböző tettesekkel összefüggésben feltételezett felbujtói magatartása nem több emberen elkövetett emberölés, amely csak egyetlen eljárásban lenne elbírálható. A döntés lényege, hogy ilyen indokkal immár nem lehet hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító felsőbb bírósági döntéseket hozni és a keddi döntés csupán ennyiben hat ki a Prisztás-gyilkosság büntetőperére.
A Prisztás-gyilkosság ügyében időközben véget ért az érdemi kérdésben folyó megismételt elsőfokú eljárás is, ahol a törvényszék ugyanazon tanácsa, amely a korábbi eljárást lefolytatta, a korábbi elsőfokú ítélethez hasonló döntést hozott, mely szerint Portik felbujtóként, H. István pedig tettesként követte el a vádbeli cselekményt. Az eddig megállapított tényállás szerint H. István közelről fejbe lőtte áldozatát. A 2015 októberében kihirdetett új elsőfokú döntés szerint Portik felbujtóként tíz év fegyházat kapott. Az időmúlásra tekintettel egy évvel mérsékelték H. István büntetését is, amely így kilenc év fegyház. A vádlottak tagadják bűnösségüket.
Az elsőfokú döntés fellebbezések miatt ezúttal sem emelkedhetett jogerőre, a Prisztás-gyilkosság büntetőpere a táblán folytatódik másodfokon. Portik Tamást – ahogy általában a bírósági tárgyalásokon – ezúttal a Kúrián is fokozott biztonsági intézkedések mellett több tucatnyi őr, köztük maszkos, géppisztolyos kommandósok vigyázták.
Információ
