Cameron fajsúlyos ügyek miatt látogat Magyarországra és tárgyal Orbán Viktorral és Áder Jánossal csütörtökön:
Nagy-Britannia komoly válaszút előtt áll – részben épp Cameron konzervatívjainak kampányígérete miatt, miszerint ha nyernek a tavalyi választásokon (nyertek), akkor megszavaztatják az egyre euroszkeptikusabb britekkel a távozást vagy maradást, azaz a Brexitet. A legtöbb tipp azt jósolja, júniusban le is akarja ezt zavarni Cameron, de előbb még zsarolná kicsit Brüsszelt, hogy teljesüljenek a tervei.
A britek versenyképesebb és kevésbé bürokratikus, illetve nem a szorosabb integráció felé haladó Európát akarnak, ebben biztosan egyet fognak érteni Orbán Viktorral. A fő kérdéskör az, hogy a britek erősen megnyirbálnák mind a bevándorlást, mind a bevándorlóknak, vendégmunkásoknak adható szociális juttatásokat. Ez viszont szembemegy az Európai Unió alapértékével, a munkaerő szabad áramlásával. Ehhez próbál Cameron szövetségeseket találni, ezért turnézza körbe a térséget.
A lengyelek úgy tűnik, már nem állnak az útjába: kicsit belekeverve a játszmába a katonai szövetséget is, NATO-bázisokat kérnek a 700 ezer Nagy-Britanniában élő lengyel juttatásainak megcsorbításáért. Ez azért lehet furcsa, mert nemrég a visegrádi négyek kiadtak egy állásfoglalást, amiben elítélték a brit terveket. Ezek szerint a lengyelek kihátráltak, a kérdés, hogy Magyarország is elárulja és kiüresíti-e a visegrádi csoportot.
Haza úgyse jönnek a magyarok
Három brit követelést biztos támogatni fog Orbán – mondta lapunknak Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője. Ezek az euróövezeten kívüli országok érdekeinek védelme, a szorosabb unió elutasítása és a nemzeti parlamentek jogosítványainak megerősítése. A liberális brit gazdaságpolitika, de főleg a bevándorlás megfékezése már kevésbé lehet szimpatikus a magyar kormánynak.
A britek nem jelezték, hogy mit kérnének Orbántól, így azt se tudni, a magyarok gördítenének-e akadályt a britek elé. Az biztos, hogy az alapszerződés módosításában mindkét fél érdekelt, az úgyis aktuális lenne 2020 környékén a gazdasági kormányzás fenntarthatósága miatt. Több országban azonban ehhez népszavazás kellene (pl. a franciáknál), így ez nem lenne egyszerű kör – tette hozzá az elemző.
Érdekes, hogy Magyarország korábban nem bírálta olyan hangosan a brit terveket, mint a most mégis engedő lengyelek, csupán a négy uniós alapszabadság (köztük a szabad munkaerő-áramlás) betartását pedzegették. A magyar kormány Zgut szerint bevallottan érdekelt abban, hogy egy elégedett Nagy-Britanniát lásson az EU-n belül. Ez szerinte könnyen lekommunikálható, hiszen úgyis dolgozni mennek ki a magyarok, nem a szociális ellátásért (ez elmaradt akkor is, amikor a rettegett román-bolgár invázióról beszéltek a britek).
Cameron helyzete elég nehéz Zgut szerint, egy ideje kétfrontos harcot vív pártja euroszkeptikus szárnyával és a radikális populista UKIP-pel, emiatt keményvonalas euroszkeptikus politikus képében tetszeleg és kommunikációs szempontból (is) kapóra jöhet neki, ha ellátogat abba a régióba, ahol leginkább nekifeszülnek a mainstream uniós vezetésnek. Ennek egyik leghangosabb szószólója pillanatnyilag Orbán. Az elemző megjegyzi végül, hogy Cameron szerdán elment az Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját ellenző bajor CSU párt konferenciájára is, a keresztényszocialisták pedig támogatásáról biztosították törekvéseit.
Marx forog a sírjában, megszólalt az ellenzék
A pártok vegyesen reagáltak a közelgő találkozóra. A DK azt írta, elvileg jó hír, ha vezető európai politikus érkezik, mert “Orbán Viktor uralma óta ez a fehér hollónál is ritkább alkalom”. A DK szerint Orbán az EU gyengítésére játszik, a brit követelések pedig elfogadhatatlanok.
Orbán dolga az, hogy álljon ki több százezer Angliában dolgozó magyar ember jogaiért.
Ezért felszólítják Orbánt, hogy ne támogasson semmilyen megállapodást, mert azzal az “Orbán-rezsim” elől elmenekült százezernyi magyart tenné tönkre, akik itthonélő családtagjaikat is támogatják.
A Jobbik ellenben brit-magyar szövetséget követel “Magyarország nemzeti szuverenitásának visszaszerzése érdekében”. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő arról beszélt szerdán, hogy a Jobbik már többször módosította volna az uniós szerződéseket, de a Fidesz ezt nem támogatta.
Most végre nagyhatalmi szövetségese lehetne az országnak ehhez. A kormánynak ezért pontokba kell szednie, mit akar elérni, a Jobbik pedig politikai vitanapot kezdeményez az uniós alapszerződések módosításáról.
Az LMP nem spilázta túl, mindössze egy (hosszú) kérdésük van Orbánhoz. A kérdés bevezetőjében azt írják, látják, hogy Orbán lemondott azokról, akik Nagy-Britanniában dolgoznak, ezért kérik, hogy ne a nagytőke, hanem a magyar munkavállalók érdekeit védje. Szerintük meg kell állítani a kivándorlást, és ezt a Fidesz és Jobbik által szorgalmazott Cameron-Orbán szövetség nem segíti. Némi marxi felhanggal zárják a nem-is-annyira-kérdést:
E mellett, az LMP is indokoltnak és időszerűnek tartja az Európai Unióról szóló alapszerződés módosítását, de mi nem a nagyhatalmak és a tőke uralmának szeretnénk teret adni, hanem egy szociálisan felelősebb, demokratikusabb, átláthatóbb Európát szeretnénk, amely az emberekért és nem a nagyvállalatokért van.
Az MSZP közölte, elvárják, hogy Orbán utasítsa vissza a britek elképzelését, “amely alapján magyar uniós állampolgárok a jövőben másodrangú, jogfosztott állampolgárok lennének Nagy-Britanniában.” Ragaszkodnak az EU alapokmányába foglalt szabad mozgáshoz, de alapvetően szerintük a magasabb itthoni fizetéssel lehetne hazacsábítani a kivándoroltakat.
Az látszik, hogy az unió megújításra szorul, ehhez újra kell gondolni a közös szabályokat. Ennek azonban erősítenie, nem gyengítenie kell az EU-t – írta Mesterházy Attila, a Külügyi Bizottság tagja, aki felszólította Orbán Viktort, hogy a tárgyalások minden részletéről számoljon be.
Amikor a Vaslady ropogtatta Antall kezét
Orbán Brüsszelben már többször tárgyalhatott Cameronnal, de 2013-ban Londonban is járt, a miniszterelnöki rezidenciának helyt adó Downing Street 10.-ben.
Bajnai Gordon 2009 októberében szintén a Downing Streetre látogatott, ahol keresztnévrokona, Gordon Brown fogadta őt (de az ő kormányfősége idején Budapesten is járt egy fontos brit: Károly herceg, a trónörökös).
Előtte Gyurcsány Ferenc járt friss kormányfőként 2004-ben Londonban, őt Tony Blair fogadta. Ez megismétlődött az 1956-os emlékévben is. A sok látogatást persze Gyurcsány is viszonozta, amikor elhívta az MSZP 2006-os kampányrendezvényére Blairt.
A külügyminisztérium adatai szerint ez előtt történt egy elképesztő látogatás, amibe belesűrűsödik hazánk egész történelme:
2004. október 14-15. között Tony Blair részt vett a balatonőszödi Haladó Kormányzás csúcstalálkozón, ahol kétoldalú találkozóra is sor került Gyurcsány Ferenccel.
Előtte Medgyessy Péter egyszer, Orbán Viktor kétszer látogatott miniszterelnökként Londonba, Blairrel találkoztak ők is. Blair még Horn Gyulát is fogadta, Horn viszont találkozhatott Londonban John Majorrel. Az igazi nagyüzem azonban közvetlenül a rendszerváltás után volt: 1992-ben Major ugrott be Budapestre, 1990-ben pedig Margaret Thatcher három napot töltött nálunk. Abban az évben egyébként Antall József is elutazott Londonba.
