A Fővárosi Főügyészség tisztázta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t az úgynevezett kitiltási ügyben, kiderült ugyanis, hogy egy csaló visszaélt a cég nevével – közölte Keresztesi Péter, a Századvég-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója pénteken az MTI-vel. Hozzátette: a Századvég a továbbiakban – ahogy eddig is – minden, a korrupciós ügyben való érintettségét leíró, vagy azt sugalló sajtóhíresztelést terjesztő médiummal szemben eljárást indít.
Ahogyan arról a 24.hu is beszámolt, Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteken jelentette be, hogy a Fővárosi Főügyészség vádat emelt az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfival szemben, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél – konkrétan Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét nevezte meg -, hogy az étolaj áfájának mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Miután a lobbista az amerikai nagykövetséget is tájékoztatta az ajánlatról, a külképviselet a vádlottat kitiltotta területéről, automatikus vízumjogosultságát visszavonta, az Egyesült Államok pedig tavaly ősszel korrupciógyanúra hivatkozva beutazási korlátozást vezetett be egyes magyar állampolgárokkal szemben.
Heim: nem tárgyaltam, nem lobbiztam
Heim Péter a hvg.hu-nak határozottan cáfolta, hogy befolyásával közbenjárt volna a Bunge érdekében. Az igazgatósági elnök elmondta: nem ismeri az ügyészség által megvádolt személyt, nem vezetett semmilyen tárgyalást, ezt négy héttel ezelőtt egy ügyészségi meghallgatáson is.
A 444.hu tavaly októberben, nem sokkal a kitiltási botrány kirobbanása után arról írt, hogy a kitiltott magyarok kenőpénzt kérhettek amerikai cégektől. Nem hivatalos értesüléseik szerint volt olyan eset, amikor egy amerikai óriásvállalat kutatás-fejlesztésre akart pályázni EU-s támogatásra. A pályázatot előbb formai okokra hivatkozva a magyar állam elutasította, majd a cég vezetése informálisan jelzést kapott, hogy megfelelő tanácsadók bevonásával el lehetne intézni a dolgot. A tanácsadóknak tetemes összeget kellett volna kifizetni nem létező munkákra – írta a portál. De olyan esetről is hallottak, amikor egy másik amerikai nagyvállalatot arra kértek, hogy írassanak tanulmányt egy bizonyos céggel, és cserébe biztosítják az állami megrendelések folyamatosságát.
