A Bors arról ír, hogy a közértből a patológiára vitték a férfit, de ott senkinek nem jutott eszébe, hogy értesítse a családot, pedig minden irata nála volt. Az eltűnt férfi miatt felesége telefonálgatni kezdett, hívta a rendőrséget és a mentőket is. A mentők azt mondták, nincs ilyen nevű betegük.
A rendőrség eltűntként kezdte kezelni a férfit, a család teleplakátolta a környéket, az összes kórházat felhívták, eredménytelenül.
November közepén megszólalt a feleség telefonja: a IX. kerületi önkormányzat egyik ügyintézője telefonált, hogy vállalnák-e a férfi temetési költségeit, vagy indítsák el a köztemetési eljárást.
Ebből a telefonból tudta meg az idős nő, hogy a férje több mint egy hónapja a SOTE orvostani intézetében feküdt. A SOTE hívta fel az önkormányzatot, hogy a köztemetést kezdeményezzék.
A család feljelentésre készül.
A bulvárlap megkereste a rendőrséget és a mentőszolgálat az ügyben. A rendőrség a válaszában azt írta, mivel a halott férfi a patológián nem ismeretlenként volt nyilvántartva, a halottszemlét végző orvosnak kellett volna keresnie a családot. Többször keresték a mentőszolgálatot – mivel a férfit eltűntként keresték -, hogy ilyen nevű embert szállítottak-e be, de a válasz mindig az volt, hogy nem.
A mentőszolgálat válaszából derült ki, mi történt, miért csak egy hónap után tudta meg a család, hogy a férfi elhunyt.
A mentők több mint egy órán át küzdöttek az idős férfi életéért, de sajnos nem lehetett újraéleszteni. Az elhunytat a SOTE Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetbe szállították. A számítógép adatnyilvántartásába a beteg nevének első betűje hibásan került be, így fordulhatott elő, hogy amikor a telefonos érdeklődés kapcsán a számítógépben keresték a nevet, az adatbázisban nem találták. Az elhunyt személy hozzátartozóinak értesítése ilyen esetekben egyébként nem az Országos Mentőszolgálat, hanem a fogadó intézmény feladata. Az OMSZ a családnak kinyilvánította részvétét és sajnálatát a történtek miatt, írták.
