Békés megyében 2014. január 1-jén 355 199 ember élt, csaknem négyezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál – hangzott el a megyei közgyűlés csütörtöki kihelyezett ülésén, Sarkadon. A képviselők az ülésen megismerkedtek a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályának tájékoztatójával, miszerint a megyében a lakosságszám csökkenése 1990 óta folyamatos.
Az összefoglaló szerint a belföldi elvándorlás a 2008-as mélypont után ugyan csökkent, de értéke továbbra is negatív, a régiós értéknek több mint a kétszerese. Az aktivitási és foglalkoztatási arányok Békésben az országos és a régiós helyzetnél is kedvezőtlenebbek, a foglalkoztatási arány 2010 óta tartó emelkedése ellenére. A 2013-ban regisztrált 11,1 százalékos munkanélküliségi ráta az országosnál magasabb – írták.
Kitértek arra, 2013-ban az összhalálozáson belül 55 százalékban a keringési rendszer betegségei, 27 százalékban a daganatos megbetegedések vezettek, és ezek az arányok 1990 óta lényegesen nem változtak.
A jelentésben olvasható az is, hogy az úgynevezett standardizált halálozási hányados a megye 15-64 éves lakosságának keringési rendszeri, illetve daganatos megbetegedéseit vizsgálva jó néhány járásban az országos szintnél jelentősen magasabb (például Szeghalom, Mezőkovácsháza, Gyomaendrőd és Sarkad járásokban), máshol (Orosháza, Békés és Gyula járásokban) pedig magasabb az országos átlagnál.
A képviselők a beszámoló tartalmát megismerve a rossz mutatók okai, illetve a megoldási javaslatok iránt érdeklődtek. Maráczi Gabriella, a népegészségügyi főosztály helyettes vezetője elmondta, hogy az örökletes biológiai tényezők mellett az életmód is szerepet játszik a rossz adatok kialakulásában, a népegészségügyi szolgálatnak pedig utóbbira kell koncentrálnia. Szerinte azért fontos az adatok ismerete, hogy minden problémás területen a legmegfelelőbb programmal tudjanak eljutni az emberekhez. A képviselők az ülésen elfogadták a beszámolót.
