Előzetesen volt tudomása a magyar kormányfő környezetének az amerikai nagykövet múlt héten előadott, nagy port kavart beszédéről. Az előadásról maga a nagykövet, Colleen Bell tájékoztatta Megyesy Jenőt, a miniszterelnök tanácsadóját – írja a Figyelő.
A hetilap szerint a diplomáciában nem szokatlan, hogy előre jelzik a fogadó országnak, hogy erős politikai tartalmú beszéd következik. A tanácsadó a beszédről azt a tájékoztatást kapta a nagykövettől, hogy abban semmi rendkívüli hangzik el. Colleen Bellt meglepte, mekkora hullámokat kavart beszéde, mivel ő maga nem látott benne újdonságot.
Ezt később Szijjártó Péterrel is közölte. A külügyminiszter csak a Bejrút-Ciprus közti repülőúton értesült arról, mi történt a Corvinus Egyetemen. Utána telefonon, majd személyesen is egyeztetett a nagykövettel, aki úgy érkezett Budapestre, hogy ideje lejjebb tekerni a hangerőt.
Turn down the volume.
Ezt mondta bemutatkozásakor, és sokáig úgy tűnt, a korábbi csetepaték után be is köszöntött a viszonylagos béke. A Figyelő kormányzati diplomáciai forrásai szerint a nagykövet inkább üzletasszony, mint politikus. Távol áll tőle az olyan politikai beszéd, amilyet a Corvinuson előadott.
Azt sem zárják ki, hogy a szöveget készen kapta Washingtonból, és az előadás csak az első lépés volt. Az Egyesült Államok újra még erőteljesebb nyomást próbál gyakorolni a kormányra. Azért éppen most, mert Orbán egyre népszerűbb Európában.
A külügyminiszter ennek kapcsán csak annyit mondott a hetilapnak, hogy Colleen Bell és közte megmaradt a személyes jó viszony, a nagykövet a gyümölcsöző együttműködés híve.
„Útelágazáshoz ért a magyar–amerikai viszony”
Ezt már Németh Zsolt mondta a Népszabadságnak. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke szerint a nagyköveti beszéd összességében torz képet fest, 2015-ben a kiegyensúlyozottság jellemezte a kapcsolatokat, most az a kérdés, Washington felismeri-e, hogy Közép-Európában gyökeres politikai átrendeződés zajlik. Németh elkerülhetetlennek tartja, hogy az Egyesült Államok „belelépjen” a migrációs válság kezelésébe, megfelelő válaszokat adjon a tágabb Közel-Kelet humanitárius katasztrófákat eredményező súlyos konfliktusaira.
Persze nem mindegy, hogy Amerika ezt a belépést az európai baloldali-liberális felfogás alapján, a magyar származású amerikai üzletember és filantróp, Soros György „kottájából játszva” teszi meg, vagy osztja-e a kelet-európai országok által képviselt erőteljes biztonságpolitikai megközelítést.
Szerinte a migrációs válság és a posztkommunizmus lezárása új fejezet nyit Közép-Európa emancipációjában, bár azt is elismerte, hogy a magas szintű kapcsolatok hiánya miatt, nehéz elmagyarázni, mi történik.
