Az alvilágban Cinóberként ismert férfi 1996-os megölése miatt emelt vád ismertetésével folytatódott az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyének tárgyalása pénteken a Fővárosi Törvényszéken. Mint ismert, a bíróság azért döntött úgy, hogy D. Ferenc meggyilkolásának ügyét egyesíti a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as megölése és az Aranykéz utcai robbantás miatt indult – korábban már egyesített – ügyekkel, mert mindhárom esetben a szlovák Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel.
Akár életfogytiglan
Az ügyészség szerint a szlovák bérgyilkos volt az, aki kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben Fenyő János médiavállalkozónak, a VICO vállalatcsoport vezetőjének autójához lépett és közvetlen közelről lelőtte őt. Megbízóját az eljárás alatt nem sikerült azonosítani, így nem is vádoltak meg a felbujtással senkit.
A bíróság tavaly szeptemberben döntött arról, hogy a Fenyő-gyilkosság korábban kezdődött – és már csaknem befejezett – büntetőperéhez egyesíti az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyét. Utóbbiban a Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác ellen tettesként, Portik Tamás ellen pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt emelt vádat, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét férfi esetében. A vád szerint Jozef Rohácot Portik Tamás azért bízta meg Boros József megölésével, mert az áldozat terhelő vallomást tett rá és társaira.
Ötmilliós bosszú
A Fővárosi Törvényszék augusztusban döntött a fent említett egyesítésről, vagyis, hogy ezekhez az ügyekhez “csatolja” Cinóber megölését is. A vád szerint Jozef Rohác volt a gyilkos, Portik Tamást és F. Attila pedig a felbujtók. A vádiratot pénteken ismertették. Az ügyészség szerint Portik Tamás másodrendű és F. Attila harmadrendű vádlott adott megbízást Cinóber meggyilkolására Rohácnak, miután a férfi nem adta meg nekik ötmillió forintos tartozását. Az Energol Rt. két korábbi igazgatója 1996 első felében adott kölcsönt az áldozatnak. Egy decemberi találkozón visszakövetelték a pénzüket és egyúttal közölték vele: ha határidőn belül nem fizet, megölik. Miután Cinóber a fenyegetés ellenére sem rendezte tartozását, úgy döntöttek, beváltják a fenyegetést. A szlovák férfi 1996. december 18-án a IX. kerületi, Üllői úti lakása előtt, a nyílt utcán egy hangtompítós pisztollyal közelről lelőtte a házból kilépő D. Ferencet. A férfi azonnal meghalt.
Már csak Cinóber ügye van hátra
A Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében a bizonyítás a végéhez ért, így már csak Cinóber lelövésével kapcsolatban hallgatnak meg tanúkat és ismertetnek szakértői véleményeket novemberben és decemberben, amikorra a bíróság hat tárgyalási napot tűzött ki a bizonyításra.
Portik ítélete semmis lett
Az ügyészség korábban megvádolta Portik Tamást Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik, akkoriban meghatározó alakjának az 1996-os megölése ügyében is. A vád szerint a két férfi elszámolási vitába keveredett egymással, és ez vezetett a gyilkossághoz. Ebben az ügyben az elsőfokú bíróság 2014 februárjában Portik Tamást felbujtóként elkövetett emberölés miatt 11 év fegyházra ítélte, H. István másodrendű vádlott, aki fejbe lőtte Prisztás Józsefet, pedig 10 évet kapott.
Az ügy – fellebbezés miatt – a Fővárosi Ítélőtáblához került, ahol tavaly októberben hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasították a törvényszéket, mert egy jogegységi határozat szerint ha valaki két vagy több emberölést követ el, függetlenül az időponttól és az elhatározástól, az több ember sérelmére elkövetett emberölésnek minősül, és ilyenkor együtt kell elbírálni ezeket a cselekményeket. Márpedig Portik Tamás ellen tavaly szeptemberben vádat emeltek az Aranykéz utcai robbantás ügyében, felbujtóként, előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés miatt is.
A Fővárosi Törvényszék azonban az év elején úgy döntött, hogy nem egyesíti az Aranykéz utcai robbantás ügyét ehhez az eljáráshoz, mert a bíróság szerint Portik Tamás felbujtóként szerepel mindkét ügyben, ami önmagában nem indokolja az ügyek összevonását, ráadásul az Aranykéz utcai robbantás ügyében Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel, a Prisztás-ügyben pedig H. Istvánt. Valamint – a bírói indoklás szerint – a Prisztás-ügy másod- és harmadrendű vádlottja nem szereplője az Aranykéz utcai robbantás ügyének, így az ő érdeküket nem szolgálja ügyüknek – az egyesítésből adódó – elhúzódása.
