A kormány képviselője vasárnap, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából rendezett budapesti menet végállomásánál, a Terror Házánál úgy fogalmazott: az új emlékművel az ország kifejezhetné, hogy “nem méricskélünk, nem számolgatunk, nem rivalizálunk, (…) nem keressük, hogy hol volt a kevesebb, vagy a több áldozat”.
A nemzeti közmegegyezés felállításához olyan vitára van szükség, amelyben az emlékek megosztása mellett “néven nevezzük a bűnösöket és megörökítjük az áldozatok életét” – mondta Balog Zoltán.
A miniszter a visegrádi országokra és a Baltikumra célozva kiemelte, Európának szüksége van egy olyan középre, amelyik tanult a történelméből és tanítani tud másokat is. “Úgy is mondhatjuk, hogy Európának egy centrális erőtérre van szüksége”, amely a múlt közös szenvedéseiből tudja megfogalmazni a jövő válaszait – fejtette ki.
Balog Zoltán emellett kitért arra is, hogy a fiatal generációkat is fel kell vértezni a diktatúrák eszméi ellen, hiszen ők azok, akikre a szélsőséges csoportok kivetik hálójukat, és lelkesedésüket kihasználva manipulálják őket. “De mi keressük a valódi erőforrást az emlékezésben, a család tiszteletére a hazaszeretetre, az emberszeretetre nevelésben” – tette hozzá.
A totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjára rendezett menet vasárnap késő délután a Cipők a Duna-parton emlékműtől indult, a több száz részvevő innen vonult az Országház érintésével a Terror Házához.
Az emléknapot augusztus 23-án, az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják. A megemlékezés időpontját 2011-ben lengyel-magyar-litván kezdeményezésre fogadták el az Európai Unió igazságügyi miniszterei.
