Eddig az volt a közkeletű vélekedés, hogy a magyar baloldal viszi ki európai színtérre a belpolitikai konfliktusokat, most viszont már inkább úgy tűnik, hogy az európai baloldal exportálja Magyarországra a gondolatait – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont elemzője a Heti Válasz e heti páros interjújában. Mráz szerint az legalábbis biztos, hogy a magyar baloldal erőtlen, de az európai baloldal jól szervezett, ezzel Orbán ha máshol nem is, de az Európai Parlamentben mindenképp szembesül. Vitapartnere, Török Gábor szerint viszont Orbán egy „tetszhalottat maszkíroz veszélyes ellenféllé”, életre pofozza a baloldalt, hogy ne a Jobbikkal kelljen megküzdenie.
Török szerint azzal, hogy a Fidesz korábban elképzelhetetlenül radikális hangot üt meg, könnyen lehet, hogy hosszú távon a Jobbik malmára hajtja a vizet. A bevándorlás, a határvédelem és a menekülttáborok kérdése eddig a Jobbik témája volt. Mráz viszont úgy látja: a Jobbik hiába panaszkodik, hogy a Fidesz az ő programjukat valósítja meg és tőlük erednek azok a javaslatok, amelyekkel a kormánypárt sikert arat, nem szerez új szavazókat. Török úgy véli: a kormány veszélyes játékot űz, a közönség hozzászokik az egyre radikálisabb lépésekhez, egy adott ponton túl viszont a Fidesz már nem emelheti a tétet, alulmarad a licitben, és lényegében ő maga teríti a vörös szőnyeget a Jobbik lába elé.
Török szerint a hagyományos bal-jobb tagolódással szemben kialakulhat egy új töréspont is a magyar politikában: a régi és az új pártok szembenállása. Ebben a felosztásban például a Fidesz és az MSZP régi, „XX. századi párt”, míg az újak, a „XXI. századiak” a Jobbik és az LMP. A politológus szerint a Jobbik és az LMP közti falat mindkét oldalról elkezdték bontani, úgy véli: ha az új pártok nem tudják meghaladni a bal-jobb felosztást, 2018-ban biztos sikerre ítélik a Fideszt. Mráz is érzékel változást a Jobbik retorikájában, már nincs a pártban gyűlölködés az LMP-vel szemben, de kötve hiszi azt, hogy az LMP szavazóbázisa hajlana Vonáék felé.
