A szabad ég alatt alszik egy négygyermekes hencidai család, mert az önkormányzat közalapítványa egy árverésen felvásárolta, majd lakhatatlanná tette addigi otthonukat – írja a Roma Sajtóközpont. A helyiek elmondása szerint ez legalább a tizedik hasonló eset a hajdú-bihari faluban. A jobbikos vezetésű település alpolgármestere elismerte az ingatlanvásárlásokat, de szerinte ez nem a romák kitelepítésére, hanem a falu szépítésére irányul.
Varga Beáta és családja tíz éve költözött egy kétszoba-konyhás komfort nélküli házba, amit elmondásuk szerint hosszútávon béreltek, a megállapodás szerint most szeptemberben került volna nevükre az ingatlan. A házat viszont a tulajdonos hatvanezer forintos áramdíj-adóssága miatt elárverezték a fejük fölül. „Szerettünk volna megállapodni a végrehajtóval, de sajnos nem jött össze időre az első részlet, amikor pedig már fizettünk volna, megtudtuk, hogy megvették a házat” – mesélte az asszony.
Az ingatlant a helyi önkormányzat által alapított Közalapítvány Hencida Községért vásárolta meg 105 ezer forintos kikiáltási áron. A lakást ezután teljesen lakhatatlanná tették, a helyiek állítása szerint a falu közmunkásai – elbontották a tetőt. Varga Beáta most abban reménykedik, hogy a családsegítő el tudja helyezni őket egy apákat is befogadó anyaotthonban, hogy együtt maradhassanak.
Az utcabéliek több hasonló esetet is említettek és legalább nyolc-tíz befalazott ablakú, vagy félig lerombolt házat mutattak. Ezek lakói is elhagyni kényszerültek a falut.
Magyari Bertalan, a közalapítvány titkára, egyben a falu alpolgármestere elmondta: az elmúlt öt évben 12 ingatlant vett meg és kettőt kapott ajándékba. Ezeket környezetvédelmi, községszépítési feladatok támogatása céljából vásárolja meg és fogadja el – mondta, hozzátéve, hogy a kuratórium nem vizsgálja az eladók etnikai hovatartozását, de tudomásuk szerint a tizennégyből öt volt roma személy tulajdona. Magyari szerint az sem igaz, hogy problémás családoktól próbálnának így megszabadulni, szerinte az ingatlanok tulajdonosainak családi hátterét, életvitelét sem hivatott vizsgálni és nem is vizsgálja az alapítvány.
Magyari egyébként egy néhány évvel korábbi interjúban büszkén mesélte, hogy a település irányítására sok tekintetben példaként hatott az „érpataki modell”, amely a számos szélsőséges megnyilvánulásáról elhíresült Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármesterhez köthető és autoriter, büntetéseken és megfélemlítésen alapuló módszerek jellemzik.
