Abban biztosak vagyunk, hogy Orbán Viktor olyan beszédet mond, amiről biztosan sokáig beszélnek majd, és amiből a világ is megtudhatja, mihez tartsa magát. Szinte biztosan nem beszél majd Vidáról, Simicskáról, Habonyról, Vajnáról, Tiborczról, vasárnapi zárva tartásról, Quaestorról. Viszont nagy valószínűséggel példaként ajánlja majd a görög dráma ellenszereként a rezsicsökkentést, a szabadságharcot. Valamiképpen megszólítja a határon túli szavazókat, a fiatalokat.
A tévedés kockázatával arra is számítunk, hogy a 09:30-ra meghirdetett beszéd csúszni fog. Addig is egy kis B.O.R. (Bálványosi Orbán-beszédek Röviden).
Ma már szinte hihetetlen, de az első Bálványosi Nemzetközi Ifjúsági Táborokról (1990-től) csak rövid MTI-hírek maradtak fenn arról, miről tárgyaltak romániai politikusokkal, értelmiségiekkel a Fidesz vezetők, köztük Orbán Viktor és Németh Zsolt.
1993-ban – a krónikák szerint – a szabadegyetemen páncélkocsi és sok rendőr vigyázott a meghívottakra. Orbán Viktor a magyar külpolitikáról tartott előadást. „Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, nem változtat a magyar külpolitika irányvonalán” – hangsúlyozta. A Fidesz elnöke 22 éve a külpolitika alappillérének az európai integrációt, a regionális és kisebbségi politikát tekintette. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a csatlakozással az Európai Közösséghez Magyarország hatékonyabban tud fellépni a nemzetközi fórumokon a határokon túli kisebbségekért, a magyar-román alapszerződésről a végső szót az RMDSZ-nek kell kimondani.
Ezt követően jó ideig újra semmi érdem, de 1999-ben már kormányfőként arról beszélt, hogy minden nép oda jutott el, ahová volt ereje országát elvinni. Orbán Viktor részletesen elemezte, hogy az elmúlt történelemfordító tíz évben miként alakult a térségbeli országok fejlődése, miként válaszoltak a közös kihívásokra, a radikális politikai, gazdasági reformok szükségességére, a restauráció veszélyére. Szerinte azok lettek sikeresek, amelyek maradéktalanul felváltották a demokratikus jogállammal a kommunista uralmat. Orbán ide sorolta a NATO-ba felvett három közép-európai országot, valamint azokat az államokat, amelyekkel az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.
Fotó: MTI/Beliczay László
2004-ben Orbán Viktor kijelentette: „[…] a romániai demokrácia állapota ma nem jogosítja fel Romániát arra, hogy gyors felvételében reménykedhessen az Európai Unióba”. A rákövetkező évben a korábbi eredménytelen kettős állampolgársági népszavazásra utalva azt mondta: „amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére”.
Orbán Viktor a nyugati értékrendet már 2010-ben megsorozta Tusványoson. Akkor hozta szóba a kapitalizmus válságát, azt, hogy tévedés volt a kapitalizmustól várni a jólétet, az államot távol tartani a gazdaságtól. Szerinte az a rendszer került válságba, amelyben a spekulatív értékmozgások előnybe kerültek a munkával szemben. A kapitalizmus eltávolodott az erkölcsi értékektől, saját korábbi morális kötőanyagát is elvesztette. A hasznos korlátok helyébe a gátlástalanság lépett. A nyugati társadalmak most amolyan „szívinfarktust” kaptak, ezután át kell gondolniuk, hogyan épülhetnek fel. Most bizonyos erkölcsi értékek rehabilitálására van szükség – hangoztatta a kormányfő. A kétharmados forradalom után azt ígérte, hogy Magyarországon a tisztességes, becsületes ember jobban jár majd, mint az, aki nem tartja be a törvényeket.
2011-ben Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország sikeressé tétele „nem lesz diadalmenet, nagyon nehéz vitákkal és összeütközésekkel tarkított korszak lesz. Gondoljanak arra, hogy amikor Magyarország átalakításáról, megújításáról, újjászervezéséről beszélünk, (…) akkor valójában arra kérjük az embereket, arra befolyásoljuk az embereket, hogy változtassanak személyes és családi életstratégiákat. (…) Életstratégiák épülnek arra, hogy kimenekülnek emberek százezrével a munkaerőpiacról. (…) Magyarországon vannak olyan családok, ahol a családfő tizenöt-húsz éve nem ment el dolgozni. Olyan nemzedékek nőnek föl, akik nem látták még se az apjukat, se az anyjukat hogy reggel korán fölkelt volna, hogy elmenjen dolgozni, hogy megkeresse a család számára a betevőt, hanem otthon maradtak, és várták a segélyt. Ezen változtatni kell, ezt át kell alakítani.”
2012-ben a miniszterelnök még mindig a válság okaival összefüggésben azt mondta: Európa fokozatosan elvesztette realitás-érzékét. Európában a válságból a kiutat a közép-európai régió országai találták meg, s ezt a tényt nem ismerik be nyugatabbra. Az euró válság kirobbanásának Brüsszelben konkrét felelősei vannak. Nem csoda, hogy nő a harag az Európai Unióval szemben, ha Brüsszel nem vállal felelősséget tetteiért, úgy tesz, mintha az elvek és intézmények mögött nem lennének emberek. Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európa ördögi körben forog, és nem találja a kiutat. Orbán Viktor kijelentette: az európai válság Brüsszel válsága. Brüsszelben azzal foglalkoznak, hogy tyúkketrecek méreteit szabályozzák, míg a valódi problémákra nem találnak megoldásokat. Szerinte felelősségteljesebb politizálásra van szükség. Orbán Viktor közölte, nem várhatunk sikerreceptet a Nyugattól, bíznunk kell önmagunkban, abban, hogy képesek vagyunk magunkat megszervezni. Az európai nemzetek egységének érzékeny kérdését érintve a miniszterelnök szemléletes példával élt, mondván, „Európa nem egy gyümölcsturmix, hanem egy gyümölcskosár kell legyen”.
Fotó: MTI/Beliczay László
2013-ban, a parlamenti választások előtt, több ezres közönség tapsa és „Viktor, Viktor!” buzdítás fogadta a miniszterelnököt, aki történelmi visszatekintésében a két világháború időszakától eljutott Európa egységesüléséig. Hibának nevezte, hogy a gazdasági tartalékokkal és növekedési lehetőséggel rendelkező Közép-Európát későn vették fel a kiszélesedő egységbe. A kormányfő jelezte, újra egy nagy átrendeződés előtt állunk. Reális veszélynek nevezte, hogy Európa az átalakuló világpolitikában elveszíti kulturális, gazdasági és civilizációs pozícióit. A problémák megoldására az EU intézményei alkalmatlanok, a sikeres válasz csak a nemzetállamok szintjéről érkezhet – mondta. Szerinte az Európával vállalt konfliktusoknak közvetlen gazdasági hasznuk van.
Az igazságos és méltányos közteherviselés is bizonyíték lehet azoknak, akik nem követik az absztrakt célokat. A huszadik század a magyarokat szétszórt nemzetté tette, de kettős állampolgárság közjogi lehetőséget adott, hogy világnemzet legyen. .
A kormányfő eddigi beszédei közül a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen (Tusványos) a tavalyi kavarta kétségkívül a legnagyobb vihart. Mi most hagynánk az illiberális szálat, inkább azt emelnénk ki, hogy tavalyi beszédéhez képest idén jóval nehezebb helyzetben lesz, hiszen akkor azzal a jó hírrel állhatott elő, hogy a Fidesz mindent megnyert, amit addig lehetett. (Azóta, mint tudjuk, fordult a kocka, és „a kormányzó polgári, keresztény és nemzeti erő, tehát a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt” elvesztette a kétharmadot.) Akkor a kormányfő azt mondta, voltaképpen a bosszú nemes formája volt, „hogy a 2004 decemberében a mai magyar államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó politikai erők” elnyerték méltó büntetésüket, a határon túli magyarok voksaival létrejött a kétharmad. (Az elvesztett választások miatt kétséges, hogy Orbán Viktor ismét előáll-e azzal, hogy a „politikában mégiscsak létezik egy morális egyensúly.
