Erős értelmiségének is köszönheti a magyarországi cigányság, hogy Európában a legerősebb az önkifejező képessége – mondta egy hétfői budapesti szaktanácskozáson Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hangsúlyozta, hogy a romaügy számára személy szerint is fontos.
A magyarországi romák önkifejező képessége “nem valamilyen gettó-ügy, nem valamilyen izolált ügy”, hanem olyan téma, amelyből kiveszik részüket a nem roma értelmiségiek is, akik számára fontos a roma kultúra – mondta a miniszter.
Szerinte értelme ugyanis akkor van mindennek, ha nem csupán önmagáról beszél ez a nemzetiség, hanem párbeszédben szól a többséghez, és megtalálja ehhez együttműködő és válaszoló partnereit.
Balog Zoltán azt mondta, a munka során egyszerre kell beszélni a közös pontokról és a különösről, a sajátosról, akár ügyek mentén együttműködésbe vonva olyanokat, akik adott kérdésben egymástól eltérő állásponton vannak. Például az, hogy öt, tíz vagy tizenöt év múlva mit tanulnak a hazai romákról, történetükről, kultúrájukról, “az egy közös ügy, amiért érdemes összefogni”.
A felzárkózáspolitikában, a romapolitikában az egyik kulcsmomentum a folytonosság – hívta fel a figyelmet a romák tankönyvekben való jelenlétével foglalkozó tanácskozáson a tárcavezető. A politikus az érintettekkel folytatott folyamatos konzultáció fontosságára utalva azt mondta, ha ebben az ügyben nem sikerül közös álláspontot kialakítani, “akkor nemcsak a romáknak fogunk ártani, hanem elsősorban saját magunknak, mindannyiunknak”.
Elő nem írható, de fontos iránynak nevezve az áldozatszerepből való kilépést, Balog Zoltán arról beszélt, a cél az, hogy a romák saját identitásuk megőrzése mellett legyenek részei a magyar társadalomnak, “arra van szükség, hogy kialakuljon egy új önkép”.
Szerinte ennek lényege “az aktív, a cselekvő, az a fajta gondolkodásmód, amely tudja vállalni és büszke a kettős identitására, a magyarságára és a cigányságára, ezt nem szembeállítja, hanem egy gazdagító tartalomnak éli meg”.
