Belföld
kúria (Array)

A Kúria bekeményít a bevándorlóknál

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2015. 07. 20. 13:45

A hamis adatok közlésekor eddig nem egységesen döntöttek a bíróságok, de már nem mérlegelhetnek.

Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania – közölte az MTI-vel a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága hétfőn.

A jogszerűen érkezőkre vonatkozik

A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett. A vizsgált eljárás a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, a kollégium jogegységi határozatot hozott.

Az eljárás azokra vonatkozik, akik Magyarországra úgynevezett harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. Ha a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban valaki hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell – olvasható.

Tudatában volt-e a hamis adatközlésnek

Az eltérő jogértelmezés az idegenrendészeti eljárásban a kérelmező által történő adatközlés tudatállapotának megítéléséből fakadt. A kérelmező olyan, a családi állapotára, élethelyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat közöl, amelyek alapján a hatóság dönt a tartózkodási engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A hamis adatok, tények közlése a jogszabály értelmében az engedély megtagadását vagy visszavonását vonja maga után.

Az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett-e az adat valótlan voltát. A közigazgatási eljárásban ugyanis – ellenkező bizonyításáig – az ügyfél részvételét az eljárásban jóhiszeműnek kell tekinteni.

A szigorúbb álláspont szerint a jogalkotó objektív felelősségi alapon rendelkezett a hamis adatok és tények közlése esetén a szankció bevezetéséről. Ebben az esetben az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.