Juditról már írtunk. Egy magyarországi multinál dolgozik HR-esként. Több kollégája is Quaestor-ügyfél. Ő beszélte rá a munkatársait. 10 millió forintja ragadt bent a cégnél. 15 éven át minden év végi jutalom, minden családi segítség és minden meg nem vett színházjegy ide ment. Lakásra gyűjtött. Illetve a lakáshitele kifizetésére.
„Hogy jött a forintosítás, azt vártam, hogy megjöjjön a banki elszámolás és ebből akartam kifizetni a hitelt. Ha ez összejött volna, akkor 2 millió megtakarításom maradt volna.”
Fiktív vagy sem
Eddig reménykedett, de most azt mondja, szörnyen csalódott.
„Én azt hittem, hogy a politikusok betartják a szavukat. Azt hittem, hogy a törvény, amit mégiscsak a Magyar Országgyűlés fogadott el, rendezni fogja az egészet. De nem. Én most nem tudom, hogy mit, hogyan és mennyit láthatok viszont a pénzemből. A mostani állapot szerint csak a fiktív kötvényeseket fizetik ki. Azt is csak maximum 6 millióig. Sem én, sem más nem tudja megmondani, hogy kinek volt fiktív és kinek nem fiktív Quaestor-kötvénye.”
Jelen állás szerint a Quaestor ügyfelei most, hatmillió forintig és csak a fiktív kötvények után kapnak kártalanítást. Ez összesen 88 milliárd forint kifizetését jelentheti. A maradékra mindenképpen várni kell. Már csak azért is, mert a Quaestor-törvényt két indítványban is megtámadták az Alkotmánybíróságon. A Buda-Cash-ügyfelek egy csoportja azt sérelmezi, hogy rájuk más szabályok vonatkoznak, az OTP pedig szintén ezt a pozitív megkülönböztetést sérelmezi. Szerintük az alaptörvény lehetőséget ad erre, de a megkülönböztetés nem lehet önkényes, annak konkrét, objektív okot kell találni. Márpedig ilyen a Quaestor-károsultak esetében nincs. És azt se felejtsük, hogy Csányi Sándor bankjának kéne állnia a számla jelentős részét.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Jön a kasza
Judit szerint pont erre megy a játék.
„Szerintem az lesz, hogy az Alkotmánybíróság el fogja kaszálni a törvényt. És akkor, majd a kormány azt fogja mondani, hogy mi akartunk segíteni, de ez a gonosz Alkotmánybíróság keresztbe tett. És semmit nem kapunk.”
Ugyanis a hatmillió és 30 millió forint közötti, illetve a valós, létező kötvények után járó pénzt, ami további százmilliárd forint, csak az Alkotmánybíróság döntése után lehet majd átutalni, feltéve, hogy a határozat a quaestorosoknak kedvez. Ez jó néhány hónapos, a hamarosan induló nyári ítélkezési szünetet és a testület gyakorlatát alapul véve fél év csúszást biztosan jelent.
Judit szerint az is elég szörnyű, hogy pont az OTP fordul az Alkotmánybírósághoz. Szerinte Csányi Sándornak csendben kéne maradnia.
„Azt csak halkan jelezném, hogy minden károsult az OTP-n keresztül jut a pénzéhez. Én, mint ez látszik abból, hogy a Quaestor-nál üzleteltem, nem vagyok egy pénzügyi zseni. De 88 milliárd fog átfolyni ezen a bankon. Ha csak egy kicsit is számoljuk a napi kamatot, elég jól fog keresni az OTP a kártalanításon még úgy is, hogy a javát ugye ki sem fizetik.
Levelet írtak mindenkinek
A Quaestor-károsultak hivatalos Facebook-csoportja annyira felháborodott, hogy levelet írtak dr. Hardy Ilonának, a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja-Befektető-védelmi Alap elnökének, Matolcsy György MNB elnöknek, és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek. Szerintük, mivel az Alkotmánybíróság döntéséig a Törvény alapján kell eljárni, a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának fizetnie kell. Szerintük a csütörtöki sajtótájékoztatón hazudott Lázár János, mert például eddig a pillanatig egyetlen fillért sem fizettek ki a károsultaknak, nem hogy 88 milliárd forintot. Mint ahogyan az sem igaz, hogy a kormány ne tudta volna a károsulktak pontos számát, már csak azért sem, mert maga a miniszterelnök, Orbán Viktor már április elején pontos számokat mondott.
Lesz tüntetés
Úgy tudjuk, hogy július 25-én tüntetést szerveznek a Quaestor-károsultak. Azt akarják elérni, hogy ha vizsgálódik is az Alkotmánybíróság, akkor is fizessék ki a pénzüket. Ha másért nem, csak azért, mert ezt a kormány és a Fidesz frakcióvezetője is megígérte.
