Belföld
parlamenti ülés (Array)

Két óra alatt bármiről tudnak dönteni a képviselők

Az Országgyűlés idén eddig 460 órát ülésezett, egy javaslat általános vitájára átlagosan négy perccel kevesebb mint másfél óra jutott, míg az azokhoz kapcsolódó módosító indítványokat átlag 28 percben tárgyalták.

Korábban a témában:

A képviselők a bizottságokban további 343 órát dolgoztak, az ellenzék pedig mintegy kétezer írásbeli kérdésben fordult válaszokért a kabinethez. Az Országgyűlés az év első ülésszakában 140 törvényt fogadott el, amelyek közül egyet az Alkotmánybíróság döntése miatt nem hirdethettek ki; 14 zárószavazás új jogszabály létrejöttét jelentette, míg 97 már meglévő jogszabályt módosított, 28 esetben pedig nemzetközi szerződés kihirdetését jelentette a döntés.

Az elfogadott törvények többségét (60 százalékát) a benyújtást követő 7-9 napban kezdték tárgyalni a képviselők, míg ennél gyorsabban összesen 11 előterjesztés vitája kezdődhetett meg, ahogy ugyanennyi indítvány esetében kellett egy hónapnál tovább várnia a képviselőknek véleményük kifejtésével.

A javaslatok tárgyalásának ütemére hatással volt a házelnök javaslatára márciustól bevezetett új ülésezési rend is. A parlament ez alapján kéthetente tart szavazásokat és interpellációkat, a köztes hét pedig alapvetően a bizottsági munkára áll rendelkezésre.

Egyetlen fegyver: az interpelláció

Az ülésszak statisztikájából kiderül, hogy az ellenzék majd négyszer annyi interpellációt (113 felszólalás) mondott el, mint a kormányoldal (33 felszólalás).

Szóbeli kérdéssel az ellenzék 182 alkalommal élt, míg a Fidesz-KDNP 21 alkalommal, az írásbeli kérdések szempontjából azonban ennél sokkal nagyobb volt az eltérés a parlamenti patkó két oldala között. Az ellenzék ugyanis összesen több mint 1900 esetben alkalmazta ezt a lehetőséget, míg a kormány csak hatszor. Mindkét adat jelentősen eltér a korábbi országgyűlési ciklusok hasonló időszakában összesített értékektől. Az ellenzék ugyanis 2007 és 2011 első félévében is 730-750 írásbeli kérdést nyújtott be, míg az akkori kormánypártok 70-80-at. (A jelenlegi ülésszak végén 75 ellenzéki és egy kormánypárti írásbeli kérdésre nem érkezett még válasz).

Az azonnali kérdések esetében kisebb az eltérés az ellenzék és a kormányoldal aktivitásában, míg előbbiek 143 alkalommal fordultak ezzel a lehetőséggel a kabinethez, addig a Fidesz-KDNP 50 esetben várt választ ilyen úton.

A tavalyi évtől a korábbi ciklusoknál felével kisebb létszámmal dolgozó Országgyűlés ülésezési ideje nem változott a négy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, sőt a képviselők most száz órával több időt is töltöttek a parlamentben, mint 2007 első félévében.

A bizottsági munka mennyiségében ugyanakkor egyértelműen megmutatkozik, kevesebb képviselő vesz részt a parlamenti munkában, továbbá az is, hogy idén már csak 16 testület véleményezi az előterjesztéseket, szemben a nyolc évvel ezelőtti 18 és a 2011-ben működő 20 bizottsággal. Mindezek miatt a korábbi összesen 450-550 bizottsági munkaóra idén 350 óra alá csökkent.

A legtöbb ülést a törvényalkotási bizottság tartotta, a testület tagjai 24 alkalommal összesen több mint 32 órát tárgyaltak. A honvédelmi bizottság azonban ennél is többet 35 órát dolgozott, mindössze 16 ülés alatt. Az ülések száma alapján az európai ügyek bizottsága (20 ülés), a gazdasági bizottság (19 ülés), az igazságügyi bizottság (18 ülés) és a nemzetiségi bizottság (17 ülés) is felülmúlta a honvédelmit, miközben a legkevesebbszer a mentelmi bizottság (4 ülés), továbbá a mezőgazdasági és népjóléti testületek (9-9 ülés) tagjai találkoztak.

Szorgos méhecskék a KDNP-sek

A bizottsági üléseken a KDNP képviselői vettek részt a legnagyobb arányban személyesen, vagy helyettesítés útján (98,64 százalék), akiket a fideszes képviselők követnek (97,39 százalék). Ellenzéki oldalról az LMP járt a legtöbbet a testületek üléseire (91,38 százalék), akik után a szocialisták (88,08 százalék), majd a jobbikosok (79,12 százalék) jönnek, míg a független képviselők az ülések alig több mint kétharmadán vettek részt (67,89 százalék).

A bizottsági munkával ellentétben az előző két ciklushoz képest jelentősen nőtt a napirenden kívüli felszólalások száma. Nyolc éve még csak 190 esetben, 2011-ben pedig 232 alkalommal kértek szót a képviselők a napirendek tárgyalása előtt, illetve után, addig idén több mint négyszázszor.

A parlament idén három vitanapot is tartott. A Fidesz kezdeményezésére februárban a megélhetési bevándorlás elleni intézkedésekről tárgyaltak a képviselők, az LMP javaslatára ugyanabban a hónapban az európai-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások volt a téma, az MSZP indítványára pedig júniusban az egészségügy helyzetéről tartottak vitát.

Az Országgyűlés idén három mentelmi ügyet tárgyalt és – a magánvádas ügyekben korábban kialakított gyakorlatának megfelelően – minden esetben fenntartotta a feljelentett képviselő mentelmi jogát.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.