Ez természetesen, csak a magánkiadásra vonatkozik, hiszen önkormányzati bérlakáshoz szinte lehetetlen hozzájutni a fővárosban. A KSH adatai szerint a lakások tulajdonosi szerkezetében történt átalakulás a 2000-es évek elejére befejeződött. Az 1970-es, 1980-as években az önkormányzati tulajdonban lévő lakások több mint 25 százalékos aránya a bérlőiknek nyújtott kedvezményes vásárlási lehetőség következtében 5 százalék alá csökkent. De ez ugye csak az önkormányzati bérlakásokra vonatkozik.
Ami élhetetlen, az élhetetlen
„Az elmúlt három évben négyszer költöztem. Az első remek kis lakást, ahová a nyolcéves fiammal költöztünk a válás után a szigetszentmiklósi haciendáról, egy év után eladták a fejünk felől. Akkor két hetem volt másik albérletet találni. Sikerült, ugyanúgy ötvenezerért, mint amennyibe az első kégli került havonta – igaz, a második lakás jóval kisebb volt.”
– meséli Frizsi, az egyedülálló nő. Azt mondja, közelről figyeli a piacot néhány év óta, és nem éppen szívderítő, amit lát. Egy évig maradt a pici lakásban.
„Egy év után kiderült, hogy a pici akkor is pici, ha kényszer a helyzet, és ami élhetetlen, az élhetetlen. Újabb keresgélés következett, de még mindig sikerült elérhető áron lakást találni ugyanott, a IX. kerületi József Attila lakótelepen. Másfél szoba, 50 nm, csodálatos – igaz, ezért 60 ezret kért a tulaj. Amit tavaly már felemelt 68-ra. Ezt már épp csak ki tudom fizetni. Viszont imádunk ott lakni, és az elmúlt évek sűrű költözései miatt pont a hátam közepére kívánnék egy újabb cuccolást.”
Fotók: Thinkstock
9 százalékos hozam
Az árak szaladnak. Az elmúlt három hónapban akár 50 százalékkal is drágább lett egy kis lakás bérleti díja. Az Otthon Centrum elemzői szerint pofon egyszerű az ok.
„A befektetési célú lakásvásárlás reneszánszát éli. A fővárosban és a vidéki nagyvárosokban könnyen kiadható lakások nagyon keresettek, Budapesten a belső kerületekben néha már felfelé induló licit is kialakul egy-egy jó adottságú lakás esetében. Ezzel együtt nem csak az eladó jár jól, az új tulajdonos a kiadásból akár 9 százalékos hozamra is szert tehet. Az elérhető hozamszintek a június 22-i döntés után történelmi mélységbe, 1,5 százalékra, csökkent alapkamat fényében nagyon vonzóak.”
Airbnb
Vagyis akinek van egy kis pénze, az jobban jár, ha lakásba fekteti, mintha bankba teszi. Még úgyis, ha adózik utána. Persze jellemzően kevés lakástulajdonos van, aki számlát ad az albérlet után. Persze nem szabad megfeledkezni a turistáknak lakásokat kínáló magánszemélyekről sem. Ahogyan korábban megírtuk, a brutális emelkedés másik oka pont ez.
Valószínűleg annyi történt, hogy ahol az Airbnb (netes szállásfoglalási rendszer) megjelenik, abban a városban előbb-utóbb felmennek az albérleti árak. És ott mennek fel a leginkább az árak, ahol a pörgő turizmus miatt a legnépszerűbbé válik az Airbnb, azaz a turisták által kedvelt belvárosi részpiacon. Ez azonban idővel maga után húzza az adott város albérleti árait is. Ez egy világjelenség, így történt Berlinben, San Franciscóban, Dublinban és most Budapesten is. Azaz az egyik oldalon robbanásszerűen beindul a turizmus, a másik oldalon viszont a városban hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó külföldiek felverik a bérleti díjakat.
Amikor azt mondom, hogy gyerekkel költöznék
És ugyan Fruzsi főbérlője nem törődik az Airbnb-vel, de a piac rá is hatással van.
„Egy hónapja szólt a főbérlő, hogy bár nagyon kedvel minket és nem akar kiszúrni velünk, de muszáj újra emelnie – mert annyira felmentek az árak, hogy tarthatatlan a mostani bérleti díj. Megnéztem, valóban: ott, a lakótelepen egy ekkora lakást most 100-120 ezer körül hirdetnek. Az nekem megfizethetetlen. A tulaj felajánlotta, hogy nagyjából a mostani bérleti díjért át tudnánk költözni egy másik lakásába, két utcával arrébb. Csakhogy. A fiam Zuglóba jár a látássérültek iskolájába. Ha már megint költöznöm kell, akkor inkább keresek albérletet közelebb az iskolához. Három hete nézem a hirdetéseket folyamatosan, és kezdek kétségbe esni. Egy bútorozatlan, újpalotai lakótelepi lakásért sem kérnek kevesebbet 85-100 ezernél. Amit ha ki is tudok havonta gazdálkodni – gyereket egyedül nevelő anyaként, egy átlagos fizetésből kemény kihívás -, a két hónap kaucióval akkor is bajban vagyok – mivel a mostani lakásba betettet nem kapom vissza azonnal, csak ha az utolsó számlák is beérkeztek. És még örülhetek, ha a hirdetők fele nem csapja rám azonnal a telefont, amikor azt mondom, hogy gyerekkel költöznék.”
A budapesti belvárosban még rosszabb a helyzet. Itt sokan a „megmentett” devizahitelüket finanszírozzák a lakásuk kiadásával. Péter például egy kicsi garzont bérel a Szent István parknál, baráti 90 ezer plusz rezsiért. Neki van egy nagyobb lakása szintén Újlipótvárosban.
„Amikor 2006-ban azt a lakást első lakásként vettem, a 70 százaléka hitelből volt. Az akkor havi 50 ezer törlesztő, most, hogy megmentettek, majdnem 150 ezer. Azt a lakásomat most ki tudom adni 180-ért, mert nagy és terasza is van, ami erre felé elég menő. Ez azt jelenti, hogy a havi törlesztőm majdnem annyi mint 2006-ban. Persze egy sokkal kisebb albérletben lakom, de még 9 év és van egy lakásom. Akkor jár le a hitel.”
Nem lesz jobb
Ennek a folyamatnak köszönhető, hogy akár panellakásokat is hirdetnek havi 150-180 ezer forintokért. És ami a legfurcsább, el is mennek. A megkérdezett albérletközvetítők szerint akkora a hiány a piacon jobb lakásból, hogy a tulajdonosok sokszor versenyeztetik a bérlőket. A nyomás akkora a piacon, hogy a jobb lakások árai akár naponta mehetnek fölfelé. Az elemzők szerint talán szeptemberre enyhülhet a piac egy kicsit. Addigra a turisták egy része eltűnik, az érkező egyetemisták már beköltöznek, és ami maradt, annak biztosan lejjebb megy az ára – mondjuk, olyan 5-8 százalékkal.
