A volt kormányfő az atv.hu-nak azt mondja, az ország érdeke lenne az előrehozott választás, de attól távol állunk. Azért kell mégis napirenden tartani az ügyet, mert ebben fejeződik ki leginkább, hogy azt gondolják a kormányról: legyen vége mielőbb.
„Milliók nem akarnak még három év Orbánt”
Szerinte a baloldal – szerény támogatottsága dacára – ma rosszabb állapotban lenne, mintha egyben maradt volna az MSZP. „A baloldal bizonyos értelemben azt a változást éli meg, ami a 90-es években a jobboldalt érintette.” Nem gondolja, hogy a baloldal romokban hever, van másfél millió szavazója. Annyi, mint a Jobbiknak. A DK elnöke nem hisz azokban a kutatásokban, amelyek szerint a radikális pártnak egyedül több támogatója van, mint az egymással versengő baloldali pártoknak.
„Egy fiatal demokráciában fontos, hogy ne csak monolitikus nagypártok legyenek”
Gyurcsány az interjúban legitim célnak nevezi, hogy a DK a baloldali ellenzék vezető ereje akar lenni 2018 után. „Amelyik párt nem ezért dolgozik, az bolond, vagy becsapja a választókat.” Ez nem az MSZP bedarálása. Nem az a fő kérdés, hogy a másfél millió szavazó miként oszlik meg a baloldali és liberális pártok között, hanem, hogy lesz-e ebből a kormányváltáshoz elég szavazó. „Ebben a háromosztatú politikai rendszerben 1,8 millió szavazattal is lehet választást nyerni.” Ettől nincsenek nagyon messze.
A DK elnöke nem lepődne meg, ha a Fidesz összefogna a Jobbikkal vagy annak mérsékeltebb részével, hiszen a napokban is együtt szavaztak a parlamentben, így mentek át kétharmados törvények. „De ha ezt előre közlik a választóikkal, mármint hogy ők akár egymással közösen is kormányoznának, akkor a választóik egy része pont ezért nem fog rájuk szavazni.”
“Hosszabb távon a Jobbiknak nem érdeke a múltat képviselő Orbánt hatalomban tartani.
Gyurcsány igazságtalannak nevezi, hogy némelyek vele azonosítják a pártját, amely „baloldali, szabadelvű és konzervatív gondolkodású emberek politikai-szellemi gyűjtőhelye”. Az ellene folytatott karaktergyilkosság ellenére a DK gyarapodik, támogatottsága nő, miközben érte „nem adtak volna egy lyukas két fillért sem négy évvel ezelőtt”, és a mostani időszak, „ami tele van kiábrándulással, nem kedvez a mérsékelt pártoknak”.
Szerinte a politikának elvekről is szólnia kell, nemcsak a népszerűségről. A bevándorlás elvi kérdés. „Mindig dilemma, hogy milyen ügyben adja fel az ember a saját álláspontját csak azért, mert nincsen többsége.” Szerinte „ez a probléma, ami Európának rettentő kihívás, Magyarországnak közvetlenül sokkal kevésbé az”. Nem is kell Orbánnal versenyt futni, aki az „egyébként is sok görccsel telített országban rájátszik az idegenellenes érzelmekre”.
Úgy látja, nem működőképes és tisztességtelen, hogy „amikor nekünk szükségünk van Európára, akkor a tenyerünket tartjuk, amikor meg részt kell venni a közös európai kihívások megoldásában, mint ebben az ügyben, akkor azt mondjuk, hogy ebben nem akarunk részt venni”.
“Van erkölcs is a világon”
Szerinte nem helyes a nemzeti önzés. “Lehet egy ideig sikeres, csak nem helyes. (…) Magyarország összesen 240 embernek adott letelepedési engedélyt 2013-ban. Ha egy tízmilliós ország nem tud 240 embert integrálni, azzal igen nagy baj van.”
Gyurcsány szerint a Fidesz az Altus-ügyről folyamatosan hazudik. „Semmi másról nincs szó, mint hogy a Fideszt alapvetően háborús logika mozgatja, mintha háborús kabinetet vezetne a miniszterelnök.” A Fidesznél az „antigyurcsányizmus” különösen olyankor fontos, amikor gyengül a tábor. A folytonos emlegetésében nyilván szerepet játszik az is, hogy Orbán tudja: hosszabb távon kell vele számolnia.
“És ebben igaza is van.”
