A menekültügyi eljárások lerövidítésére tett javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn az Országgyűlésnek. Az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta a jogszabályok módosítását. A menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása tartalmaz olyan módosításokat, amikkel lehetőség nyílik a menekültügyi eljárások gyors lefolytatására. Az államhatárról szóló törvény módosítása közérdekű használati jogot adna a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül.
Az előterjesztés szerint Magyarország történetének legnagyobb migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer pedig 130 százalékosan túlterhelt. Pintér azt írta, a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni határ ellenőrzését és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.
A jelenlegi jogszabályi környezet módosítása azért szükséges, hogy azokat, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkeznek, minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani. Az is fontos, hogy az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat pedig mielőbb ki lehessen toloncolni az országból.
Nem maradhat akármeddig itt
A javaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon. A javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért. Például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, ha nem azok üldözik.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül és csökkennek a kérelmezőre fordított kiadások. A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válásáig tartana, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatna. A hatóság megszüntethetné az eljárást, ha a kérelmező a kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
No terrorist, go terrorist!
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, és nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente – olvasható az indítványban.
Módosulna a visszatartási idő is, ez 12 óráról 24 órára emelkedne. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolja. Az eljárást gyorsítaná az a rendelkezés, miszerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatná meg a bíróság.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
Kerítés és közmunka
Pintér javaslatcsomagjában szerepel az államhatárról szóló törvény módosítása is. A magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket “sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. A javaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik a határmenti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.
Az indítvány lehetőséget teremtene arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár a közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
