Nem bizonyítható, hogy lettek volna segítőik a romagyilkosságok elkövetőinek – írja a Magyar Nemzet hétfői száma. A lap a terrorelhárítást kérdezte meg róla, eszerint valóban csak négyen álltak a gyilkosságsorozat mögött. Pintér Sándor belügyminiszter rakott össze egy nagyobb csapatot épp azért, hogy kiderüljön, állt-e valaki a 2008-09-es bűncselekmények mögött, vagy ahogy a TEK fogalmazott, volt-e “valamilyen háttértámogatással bíró szervezet” mögöttük.
“A munkacsoport vizsgálata alapján a bűncselekmény-sorozatban – az elítélteken túlmenően – további személyek, szervezetek bizonyíthatóan nem vettek részt” – közölte a lappal a TEK. Az egész vizsgálatra azért volt szükség, mert a 2013-as elsőfokú ítélet után többen nyilatkoztak úgy, hogy akár a titkosszolgálat keze is benne lehetett az egész ügyben. Az is felmerült, hogy több, az üggyel anno foglalkozó hatóság elégtelen munkát végzett a felderítés során.
Mindenesetre az kiderült a TEK válaszából, hogy az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) közokirat-hamisításért bíróság elé állított tagjai nem falaztak egyik vádlottnak sem. Inkább arról lehetett szó, hogy kínossá vált nekik a negyedrendű vádlottal ápolt korábbi kapcsolat, amit letagadtak inkább.
Ítélethirdetés anno
A lap felidézi Gulyás József volt SZDSZ-es politikus nyilatkozatát (egy nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségét vizsgáló munkacsoportot vezetett), aki szerint igenis voltak rejtett segítői a gyilkosoknak, más szakértők szerint kellett alapos felkészítés és kiképzés is az elkövetőknek, ezért valószerűtlen, hogy ők négyen az egyedüli felelősök.
Kiss István elsőrendű vádlottat pedig megfigyelés alatt tartották a titkosszolgálatok egészen addig, amíg el nem kezdett fegyverkezni. A gyilkosságok hátterét vizsgáló korábbi parlamenti bizottság szerint felelősség terheli többek között Laborc Sándor korábbi NBH-vezetőt, Szilvásy György és Ficsor Ádám esetében pedig a politikai felelősség vethető fel, mivel ők feleltek akkoriban a titkosszolgálatokért. Az NBH hibáit egyébként Ficsor el is ismerte.
2010 után derült csak ki, hogy a KBH pedig beszervezte Csontos István negyedrendű vádlottat, feladatokat adott neki és jelentéseket várt és kapott tőle. A 2009. áprilisi tiszalöki gyilkosság után még találkozott a tartótisztjével is.
