„Kisebbségkutatással foglalkozó szakemberként aggodalommal követjük, hogy az utóbbi hónapokban felerősödött a kisebbségi csoportokat megbélyegző, az ország kulturális sokszínűségét tagadó politikai beszédmód. Ezzel ellentétben mi azt állítjuk, hogy a kulturális sokszínűség Magyarországon tény” – írja közleményében a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete.
Az intézet arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország népességének közel tíz százalékát etnikai és kulturális kisebbségek alkotják, Közép-Európát pedig leginkább a jól szervezett, kulturális identitásukhoz ragaszkodó kisebbségek jelenléte jellemzi. A magyarok identitásában fontos szerepet játszik közvetlen felmenőik sokfélesége, amit az emberek és az államhatárok változása csak még jobban színesített – közölték.
A kulturális sokszínűség érték, állami védelemben részesül nemcsak a nemzetiségi törvény, hanem nemzetközi szerződések alapján is. „Aki ezt tagadja, az a kisebbségi közösségek elismerését, a kisebbségi közösségekhez tartozó és azok fontosságának tudatában élő embereknek a politikai közösséghez való tartozását vonja kétségbe” – írták. „Ha Magyarországon felerősödnek az etnocentrikus, idegengyűlölő, az ország kulturális homogenitását hangoztató diskurzusok, az minden bizonnyal nem csak az ország Európán belüli hírét rontja, a hazai nemzetiségi csoportokat veszélyezteteti, hanem a kisebbségi magyarok környező országokon belüli megítélésére, intézményes életesélyeire is negatív módon hathat” – figyelmeztetnek.
Az MTA Kisebbségkutató Intézete szakmai párbeszédet kezdeményez és fórumot kíván teremteni annak megvitatására, hogy milyen mértékben és hogyan van jelen a multikulturalitás a magyar társadalomban.
Korábban 45 társadalomtudós közös nyilatkozatban bírálta a bevándorlás-ellenes nemzeti konzultációt, azt írták róla, hogy „közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszköz, amelynek kérdőívét a közvélemény-kutató szakma írott és íratlan módszertani előírásainak semmibevételével állították elő”.
