Mostanra szinte mindenki megkapta az elszámolását a bankjától, sokan csalódtak. Megírtuk mi is a történeteket, hogy kik hogyan lettek megmentve.
Éváék lakást akartak. 12.900.000 forint hitelt kaptak svájci frankban -155 forinton 25 évre. Akkor úgy számoltak, hogy a törlesztő csak a harmada lesz Éva havi fizetésének, és ehhez még hozzájön a párja jövedelme is. Vagyis a teljes havi bevételük alig 15 százalékát kell majd a törlesztőre költeniük. Az évek során a 15 százalékból több, mint ötven lett. Lassan másra nem is költöttek, mint a törlesztőre. De fizettek. Aztán amikor a kampány elindult, és mindenki arról beszélt a tévében, hogy meg lesznek mentve. Elhitték, és bár összeszorított foggal, de becsületesen utalgatták a forintokat a banknak.
Hidegzuhany
Éva azonban nagyot csalódott, amikor megjött az elszámolás. „Nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek! Kaptam 1.101.745,00 forint jóváírást. Hogy értsük a dilemmát az öröm és a bánat között: 2008-ban felvettem 12.900.000 forint hitelt, 2015-ig befizettem 8.873.563 forintot. A forintosítás és elszámolás után, (vagyis a kicsivel több, mint 1.000.000 forint jóváírás után) a tőketartozásom 17.408.332 forint, melyet a kezdeti 2033 helyett fizethetek 2040-ig. A fizetési ütemezés szerint – ha nem történik kamatemelés -, akkor a futamidő végére, erre az új hitelemre kifizetek 34.613.247 forintot.”
De nem csak ők csalódtak. A Bankszövetség adatai szerint a devizaadósok 40 százaléka belépett az árfolyamgát-rendszerbe. Ez azt jelentette, hogy az elviselhetetlen terhek egy időre könnyebbé váltak. Vagyis az árfolyamváltozás ingadozását egy külön számlán vezették, amit egy későbbi időpontban kell majd törleszteni. Most nekik is lehetnek kellemetlenségeik. A szabályok szerint ugyanis a törlesztés egy része ezentúl nem az eddigi gyűjtőszámlára megy. Közben a törlesztőrészleteknek a januári szinten kell maradnia, egészen addig, amíg az árfolyamgát ötéves időszaka le nem jár. Legalábbis a törvény ezt írja. Így 2-3 év múlva az ügyfelek nagy részénél jelentősen megemelkedhet a törlesztőrészlet, hiszen az időközben ki nem fizetett összeg tőkésedik és kamatozódik is a tartozáson.
Van megoldás?
Persze. Egy minisztériumi rendelet szerint, ha 2-3 év múlva jobban emelkedne a törlesztő, mint 15 százalék, akkor a futamidőt kellene kitolnia a banknak. Vagyis a probléma megmarad, csak a mindennapokban nem veszi észre az adós. Csak az lesz kellemetlen mellékhatás, hogy tovább kell nyögnie a – legalább alacsonyabb – törlesztőt. Persze a hosszabb futamidő tovább tartó kamatfizetést is feltételez. Így viszont biztos, hogy sokkal többet fizet az adós, mintha engedte volna az állam, hogy 15 százalékkal magasabb összegű legyen a fizetnivaló.
Van megoldás!
Ha a segítséget nem igényli, akkor a devizahiteles bármikor kérheti a bankjától a fixálás megszüntetését. Ennek persze lehet egyenes következménye az azonnali, mostaninál magasabb törlesztőrészlet, de legalább az biztos, hogy később nem lesz baj. Vagyis nem ugrik meg a fizetnivaló, vagy a futamidő. A rögzített törlesztőrészlet megszüntetését, a banknak 30 napon belül kell teljesítenie. És nincs különösebb adminisztráció sem az ügyben. Vagyis érdemes minden árfolyamgátasnak végiggondolnia, hogy neki mi a jó megoldás.
Még egy baj
A most forintosított hitelek kamata az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb forinthitel kamata, miután a Nemzeti Bank legutóbb 1,65 százalékig vitte le az alapkamatot. Abban minden szakértő egyetért, hogy ennek a folyamatnak egyszer vége lesz. Vagyis unortodox gazdaságpolitika ide vagy oda, előbb-utóbb magasabbak lesznek a kamatok. Hiszen, ha a világ nagy jegybankjai emelni kezdenek, akkor az MNB-nek sem lesz egy idő után más választása. Így simán előfordulhat a közeljövőben, hogy a háromhavonta változó kamatozású forintosított hitelek kamatai megnőnek. És mivel ilyen alacsony a kamatperiódus, ha Matolcsy György a jövő héten csak egy százalékkal emeli az alapkamatot, az az őszi iskolakezdésre már rajta lesz a csekken.
Nem is az adósoknak kellett
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint mindezzel együtt is siker az adósmentés. Szerinte az adósok 51 százalékának egyértelműen csökkent, 26 százaléknak pedig változatlan maradt a fizetni valója. Ebből persze következik az is, hogy 23 százaléknak emelkedtek a részletei miután megmentették. De szakértők szerint nem is igazán az adósokat akarta megmenteni a kormány az elszámoltatással. Persze sokaknak segítség, hogy kitolt futamidővel, fix részletekben szabadulhatnak meg a tartozásuktól. Még akkor is, ha az árfolyam romlása miatt, forintban számolva valóban sokkal többet kell befizetniük, mint amennyi az eredetileg forintban kapott hitelük. Sarkadi-Szabó Kornél elemző azt mondja, az államnak volt szüksége arra, hogy megszabaduljon a devizahitelek terhétől. A Shark-Vision ügyvezetője szerint 2010-ig nem csak a lakossági devizahitel-arány ugrott meg, hanem az államadósság devizakitettsége is 50 százalék körül volt.
„Egy ilyen folyamat általánosságban azért problémás, mert válságban (vagy kamatcsökkentés esetén) egy kis nyitott ország esetében a hazai devizának automatikus stabilizátorként kellene működnie. Ha visszaesik a gazdasági teljesítmény, a deviza gyengülése automatikusan segíti a kivitelt, javítja a versenyképességet, s így hozzájárul a gazdasági növekedéshez, ezáltal az adósság is csökkenhet.”
