Boross Péter emlékeztetett arra: a rendszerváltás idején a magyar társadalom nem olyan volt, mint 1956-ban. Az emberek többnyire mosolygó együttérzéssel nézték az eseményeket, a választásokon alig több mint 60 százalékos volt a részvétel, ami 1956-ban 90 százalékos lehetett volna.
Boross Péter felidézte azt is, hogy a kerekasztal-tárgyalásokon kialkudott alkotmány elsősorban a sok kétharmados törvényhozási tárgykör miatt óriási nehézségek elé állította az új kormányt.
Antall József azonban nem akart nagykoalíciót többek között az akkori legerősebb ellenzéki párt, az SZDSZ liberálisnak mondott akarnoksága és nemzeti mítoszok iránti lanyha érdeklődése miatt – mondta az Antall-kormány egykori tagja.
Ezek után a kormány cselekvőképessége érdekében tárgyalni kellett. Szerencsére akkor éppen Tölgyessy Péter volt az SZDSZ egyik meghatározó politikusa, így létrejöhetett a paktum, amely többek között az adók és költségvetés ügyében feles szabályozást hozott és megalkotta a konstruktív bizalmatlansági indítványt, így lazítva az alkotmány korlátain. Egy új alkotmány létrehozására pedig csak 2010-ben nyílt lehetőség – fűzte hozzá Boross Péter.
