“Szavakba nem lehet önteni, milyen volt, amikor ki kellett volna fizetni a vilanyszámlát, de nem tudtuk, mert a saját fizetésünket nem tudta elutalni a saját cégünk”
– így emlékszik vissza Leskó Imre kisvállalkozó, a Stonework Kft. tulajdonosa azokra az időkre, amikor nem fizette ki jogos járandóságát az ország egyik leggazdagabb emberének cége, az Arcadom Zrt. Demján Sándor egykoron 12-14 milliárdos forgalmú mammutvállalata és Leskóék kis kft.-je az Arcadom egyik legcsúfosabb projekjében, az újbuda Tóváros projektben találkozott össze. A közel 20 milliárdos lakóparképítés impozáns ingatlanfejlesztésként indult, a vége viszont bűz lett és hangos botrány.
Leskóék a projekten belül ereszszegélyezési munkákra szerződtek még 2010-ben. Minőségbeli viták után az Arcadommal abban egyeztek meg, hogy a Demján-cég legkésőbb 2012 közepéig rendezi a csökkentett, 5,3 milló forintos megbízási díjat. A kisvállalkozó viszont sem akkor, sem az azóta eltelt három évben nem kapott egy fillért sem. Úgy, hogy közben már jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy jogos volt Leskó 5,3 milliós követelése.
“Majdnem csődbe mentünk. Mivel az Arcadom nem adott pénzt, nem tudtam a dolgozóim után fizetni a járulékokat. Mi nem vagyunk akkora nagyvállalkozók, hogy ne tenne tönkre egy ekkora kiesés. Volt 10 dolgozóm, többet ki kellett rúgnom. Azóta se tudtunk helyreállni”
– Leskó szerint ilyen következményekkel járt, hogy a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotájának kivitelezője évekig nem volt hajlandó rendezni egy alig 5,3 millió forintos számlát. Dr. Boródi Ferenc, tulajdonosi megbízott kérdésünkre, hogy az Arcadom vezetése tudott-e arról, hogy dolgozókat kell elbocsátani, amiért nem fizetik ki a Stonework Kft.-nek a számlát, úgy érvelt, a perben az elsőfokú ítélet csak 2014 novemberében lett jogerős, a felszámolóbiztos pedig már csak a csőd után vette át a végzést. Ezután haladéktalanul besorolta a jogszabály által meghatározott kategóriába a Stonework Kft. hitelezői igényét – tette hozzá dr. Boródi Ferenc.
Tóváros lakópark, fotó: tovaros.hu
Leskó Imre ettől függetlenül két társával közösen úgy döntött, feljelenti az Arcadomot. Az ügyészség kérdésünkre közölte, április 2-án a feljelentés kiegészítését rendelték el, amelynek teljesítésével a XI. kerületi Rendőrkapitányságot bízták meg.
A rendőrségtől pedig megtudtuk, az ügyben csalás gyanújával indult nyomozás ismeretlen tettes ellen.
“Tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi Rendőrkapitánysága csalás vétsége gyanúja miatt folytat eljárást. A nyomozás elrendelésére 2015. április 2-án került sor”
– közölte a rendőrség.
Debrecenből is maradtak gondok
A tóvárosi projekttel párhuzamosan zajlott a mammutcég debreceni beruházása, amelyben szintén hagyott maga után az Arcadom olyan alvállalkozót, akinek a mai napig tartozik. A debreceni önkormányzat 2010 elején, egy konzorcium tagjaként bízta meg Demján érdekeltségét az új 2-es villamossal kapcsolatos kivitelezéssel. Nem sokkal később már pletykálni kezdték, hogy a cég nem fizeti ki az alvállalkozóit. Végül a projektből a problémák miatt gyakorlatilag kiszorították az Arcadomot.
A debreceni projektben pórul járt vállalkozóra abban a (felszámolási eljárás során keletkezett) dokumentumban találtunk rá, amelyben azon cégek egy részét összesítik, amelyeknek elismerten tartozik az Arcadom. A vállalkozó azt mondta, a debreceni projektből összességében 50 millió forinttal maradt adós neki a cég.
Az Arcadom képviseletében dr. Boródi Ferenc arra a kérdésünkre, hogy ebben a beruházásban hány alvállalkozót nem fizetett ki a társaság, és miért, azt közölte, hogy ezt az ügyet a beruházással összefüggésben folyó polgári per végéig nem akarják kommentálni.
És akkor jöttek a rendőrök Tarjányi Péterért
Az Arcadom budapesti és debreceni beruházásával egy időben zajlott a vállalat szentesi projekje, amely szintén csúfos véget ért. Az elszámolási vita itt annyira eldurvult, hogy az Arcadom büntetőfeljelentésének eredményeként a történet egy pontján Tarjányi Pétert, az ismert biztonságpolitikai szakértőt őrizetbe vették.
Szentesen 2010 őszén jelentették be, hogy az Arcadom végzi majd a romos Petőfi Gyógyszálló felújítását 3,5 milliárd forintért. A végeredmény egy 4 csillagos szálloda lett volna, amely aztán soha nem készült el. A beruházó Pendola Kft. egy tanácsadó cég, a Lama Plus Kft., és Tarjányi Péter segítségével szerződtette Demján társaságát. A megállapodás nyélbe ütéséért a Lama Plus Kft.-nek 332 millió forint sikerdíj járt volna. A pénz egy részét faktoráltatták, ami azt jelentetette, hogy az Arcadom kölcsönkért egy banktól, amely a cég helyett kifizette a pénz egy részét, 280 millió forintot.
Így nézett ki a szentesi Petőfi Szálló 2005-ben (Fotó: MTI)
A helyzet ezután durvult el, az Arcadom a Lama Plus Kft.-t csalással vádolta meg. Az Arcadom ezután polgári pert indított és büntetőfeljelentést tett. Az eljárásban a rendőrök feltűnően aktívnak mutatkoztak. Ahogy az a Népszabadság cikkéből kiderül, Tarjányit váratlanul két napra lecsukták, és zárolták a vagyonát is. Információink szerint a szakértő 7 hónapig nem tudott a számláihoz hozzáférni. Tarjányit őrizetbe is akarták venni, erre viszont a nyomozási bíró nemet mondott.
A társaság információink szerint azt állítja, Tarjányiék megtévesztették őket mégpedig azzal, hogy azt mondták, a pénz a beruházás finanszírozásához rendelkezésére áll, pedig ez nem volt így.
“A BFRK a nyomozás során azt állapította meg, hogy Tarjányi Péter és két társa összesen 441 millió forint kárt okoztak”
– közölte az Arcadom, hozzátéve, hogy az ügyben különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt vádat is emeltek.
A polgári perben ugyanakkor 2013-ban első fokon a bíróság Tarjányiéknak adott igazat, az Arcadom ugyanis nem tudta a vádjait alátámasztani. Az ítélet nem jogerős, úgy tudjuk hatályon kívül helyezték. Ezzel érvelt az Arcadom is.
“Az Arcadom Zrt. “fa” és a társaság jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodák nem tudnak olyan – hatályban lévő – bírósági döntésről, amely a szentesi projekttel összefüggésben a Lama Plus Kft.-nek bármiben igazat adna”
– írta dr. Boródi Ferenc, aki szerint arról viszont már jogerős ítélet van, hogy a projekt kudarcba fulladásáért nem ők voltak a felelősek, hanem kizárólag a Pendola Kft.
Engedjenek az elvégzett munka árából, és kifizetjük?
Az Arcadom alvállalkozóival beszélgetve visszatérő történet volt, hogy a munkadíjukat egy ponton a társaság megpróbálta 20-40 százalékkal úgymond leszállítani.
“Amikor már a befejező fázisba ér a munka, vagy a végszámlát kellene igazolni, akkor az esetek 99,8 százalékában érvényesítenek olyan költséglevonásokat, ami a gusztustalanság határát nemhogy súrolja, mélyen alatta van. Velünk is megpróbálkoztak a minőségi kifogásokkal a végén, nem jött be”
– mesélt az építőipar általános állapotáról és a saját ügyéről egy neve elhallgatását kérő vállalkozó. Hasonlókról olvastunk az Arcadom elleni feljelentésben is.
“A megrendelő egyszerűen nem volt hajlandó kifizetni az eredeti összeget, és kész tények elé állítottak, hogy vagy elfogadom a csökkentett értékű teljesítést, vagy nem fizetnek semmit. Emiatt ezt a szerződést én aláírtam”
– így festette le az egyik feljelentő a hatóságoknak, hogy miért fogadta el az Arcadom minőségi kifogásait. Már ez is felvet kérdéseket, a feljelentésbe viszont bekerült egy ennél jóval súlyosabb állítás is. A dokumentum alapján az egyik feljelentő azt írta, egy megbeszélésen az is elhangzott, hogy a cégnél üzletpolitika, hogy a vállalkozókat nem fizetik ki.
“Nálunk az az üzletpolitika, hogy egyik alvállalkozónkat sem fizetjük ki maradéktalanul”
– a feljelentés szerint ezt maga az Arcadom vezérigazgatója jelentette ki. Korábban egyébként erről az Átlátszó is írt. Az Arcadom ugyanakkor a vádat határozottan visszautasította. Kérdésünkre, hogy ki, kinek, és miért adott ilyen utasítást, dr. Boródi azt írta: mivel az Arcadom Zrt. üzletpolitikájával összeegyeztethetetlen az általunk megfogalmazott súlyos állítás, a kérdés számukra értelmezhetetlen.
“Kérjük, nevezze meg azokat az alvállalkozókat, akik ilyen események részesei voltak és ezzel kapcsolatban nyilatkozatot is tettek”
– írták. E kérésnek nem tettünk eleget.
10 milliárd forint tartozás
Az Arcadom ellen végül 2015 januárjában rendelték el a felszámolást. Börcsök Sándor felszámolóbiztos információink szerint április közepén tájékoztatta a cég helyzetéről a pénzükre váró alvállalkozókat. Több, egymástól független, a megbeszélésen jelen lévő forrásunk is arról számolt be: itt az hangzott el, hogy 17 milliárd forintra rúg a teljes követelés. Ebből 10 milliárd a besorolt, 7 milliárd forint a vitatott.
A magas szám ne tévesszen meg senkit: ez nem azt jelenti, hogy az Arcadom csak az alvállalkozóinak 17 milliárd forinttal tartozik. A 17 milliárd forintból 3,5 milliárd forint például a Raiffeisen Bank követelése, és több milliárd forintra rúghat az az összeg is, amellyel az Arcadom valamelyik Demján-cégnek tartozik. Az alvállalkozók követelése nem megerősített becslések szerint 2 milliárd forint.
Azt már Börcsök Sándor felszámolóbiztos nyilatkozatából tudjuk, hogy a cégnek nem lesz elég pénze mindenkit kártalanítani.
“Ha minden jelenleg ismert követelést sikerül is behajtani a felszámolás során, és lezárulnak a peres eljárások, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a hitelezői igények nagy részét akkor sem tudja majd kielégíteni az Arcadom, sőt, teljesen még a zálogjogos követeléseket sem”
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Börcsök Sándor. Hogy mennyi pénz hiányzik, azt a Hír24-nek sem a felszámolóbiztos, sem az Arcadom nem tudta megmondani. Mindketten azzal érveltek, hogy erre csak azután lehet pontos számot mondani, miután letelt a hitelezők (károsultak) bejelentkezésére törvény által biztosított fél év. Az Arcadom esetében ez a határidő 2015. július közepe, addig lehet jelentkezni.
Demján Sándor mindenesetre megígérte, hogy ha nem sikerül felszámolási egyezséget létrehozni, akkor magánvagyona terhére kártalanítja az alvállalkozókat és a beszállítókat. Pontosabban, az ígéret szerint egy faktorcégen keresztül 70 százalékos tőkeértéken fogja őket kifizetni.
“Demján Sándor kötelezettségvállalása – véleményünk szerint – példa nélküli, egyben példaértékű” – írta dr. Boródi Ferenc. Kérdésünkre, hogy mindez azt jelenti, hogy lesz, akinek a jogos hitelezői igénynek csak a csökkentett részét fizetik ki, azt közölte: a követelések kielégítése bizonyos esetekben akár a tőkeérték 100%-át is elérheti majd.
“Éppen Demjántól nem vártam volna ezt”
Többen vannak viszont, akik nem hisznek abban, hogy a milliárdos vállalkozótól valaha is megkapják a pénzt.
“Én már négy éve várok. Többször kértem, hogy fizessenek ki, nem tették meg. Többekkel Demján úrral is akartunk találkozni, nem volt ideje ránk. Évek óta mondja, hogy majd helytáll. Miért csak mondja, miért nem teszi? Nemcsak az ország egyik leggazdagabb emberéről van szó, hanem a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökéről. Éppen tőle nem vártam volna ezt”
– háborgott Jager Zoltán, a Jagerbau Bt. vezetője, az Arcadom egyik tóvárosi alvállalkozója. Jagernak ugyancsak van elszámolási vitája a céggel, amely szintén évek óta zajlik. Erről az ügyről az Arcadom a folyamatban lévő per miatt nem akart nyilatkozni.
Hogy kinek van igaza, azoknak, akik nem hisznek Demjánnak, vagy azoknak, akik szerint a milliárdos vállalkozó kártalanít mindenkit, az még sokáig nem fog kiderülni. A folyamat ugyanis még a felszámolóbiztos szerint sem fog gyorsan menni.
“A vagyon értékesítése, a követelések behajtása és a perek lezárultát követően történhet meg a hitelező (al)vállalkozók kifizetése, amely vélhetően hosszú ideig eltart”
– közölte Börcsök Sándor.
Az alvállalkozókkal beszélgetve kiderült az is: az Arcadom csődje nem sokakat lepett meg, az már annál inkább, hogy a cég kihúzta 2015-ig. Demján koronaékszerének az elmúlt években egyáltalán nem ment olyan jól, ez a nyilvános adatokból is látszik.
Míg 2011-ben 14 milliárdos bevételnek örülhetett a cég, addig 2012-ben már csak a hetedének, 2,2 milliárd forintnak. Ez igen jelentős visszaesés. A társaság eredménye 2013-ban ráadásul már a 250 millió forintot se érte el. Úgy tudjuk, több alvállalkozó már 2011 óta próbálja a társaságot felszámoltatni, sikertelenül. Cikksorozatunk következő részéből kiderül, hogy tudott az Arcadom 2011 után még évekig jórészt zavartalanul működni.
