Áder János Csornáról indult, rendeszerváltó lett. Lecsúszott ugyan a Fidesz ’88 márciusi alapításáról, de egy hónappal később belépett a pártba, sőt a „hatos fogat” tagja lett. Megjárta Lakiteleket, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, tagja volt az Országos Választási Bizottságnak, amit hamar a Fidesz kampányfőnöki posztjára cserélt.
Az 1990-es választásokon az első forduló után visszalépett az SZDSZ-es induló javára, ő maga listán szerzett mandátumot. 1992-ben a választmány elnöke, ’93-ban a párt alelnöke, 1994-ben ismét a Fidesz kampányfőnöke lett. Nyerő pozícióból indultak, de a székházügy és a Fodor-szárny távozása kis híján öt százalék alá tolta a pártot, Áder ismét csak listán jutott a Házba. 1997 szeptemberében az Országgyűlés alelnökének választották, a következő évi diadal a házelnökségig röpítette. Testhezálló feladat. Aminél csak egy lett volna testhezállóbb: a belügyminiszterség. Készült is rá, s úgy volt, ha 2002-ben hozzák a papírforma győzelmet, átveszi Pintértől a BM-et. Csakhogy hiába győzött Csornán, az Orbán-kormány bukott.
Áder pedig ment a kartácstűzbe: előre tolták frakcióvezetőnek. Keményen fogta a brigádot, mesélik, soha korábban nem volt olyan rend, mint az ő érájában. Papíron úgy tűnt, erősödik, hiszen Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangban ő vezette a Fideszt. A valóságban azonban kiszorult az irányításból. A Fidesz addig megyei szervezetekre épült, melyeket Áder irányított: neki jelentettek, hozzá voltak lojálisak a megyei elnökök. Ám a választási vereség miatt lépéskényszerbe kerülő Orbán – Áder tiltakozása ellenére – a régi struktúra szanálása mellett döntött. Az új és azóta is működő rend alapjai a választókerületek, amelyeknek Orbán által személyesen kiválasztott vezetői utóbb szinte automatikusan képviselőjelöltekké váltak. Vagyis már 2002-2003-ban tudni lehetett: legyen bármekkora is a következő választások után felálló frakció, annak tagjai egytől egyig O.V. embereiként kerülnek be.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az új szeleknek megfelelően 2003-ban „polgári körös alapon” szövetség alakult a Gesztenyés-kertben. Ekkoriban terjedt el a Fideszben, hogy az addig csupán német alapfokú nyelvvizsgával bíró Áder angolul kezdett tanulni.
Orbán 2005 novemberében hozta nyilvánosságra a 2006-os fideszes országgyűlési képviselőjelöltek listáját. „Ez már nem az én frakcióm lesz” – állítólag így fakadt ki Áder egy elnökségin. Közölte, alakulhat bárhogy a választás, tavasztól nem vállalja tovább a frakcióvezetést. A párt 2006-os Kossuth téri kampánygyűlésén ugyan még ott ült a tribünön integetők között, de a bukás éjszakáján, a Várban már nem volt a színpadon. Beszédes gesztus. Miként az is, hogy – ígéretéhez híven – lelökte magáról a frakcióvezetést. A párt honlapjára felkerülő Fidesz-KDNP-frakciószövetség fotón tíz sorban állt a száznegyvenegy narancsost és huszonhárom keresztest felvonultató csapat: legelöl Orbán, Navracsics és Semjén. Áder a leghátsó sorban.
Bár lett volna rá oka, nem beszélt ki, inkább beült az Országgyűlés alelnöki székébe. És közben állítólag szervezkedett. Nem is maradt el a büntetés: a Magyar Nemzet 2007. január tizenötödikén féloldalas cikket közölt az azóta is méltán ismeretlen Horváth Zsolt tollából. A szerző szerint a ballibekkel szövetkező nagytőke megrendelésére a „milliárdos Schmidt Mária” Áder segítségével új pártot készül alapítani, így törve Orbán Viktorra. A fideszes pletykák szerint Áder számon kérte az írást Orbánon, aki állította: csak a lapban olvasta az amúgy selyemzsinórral felérő cikket.
Ez időben jelent meg egy Orbán-kötet, melyet a szerző, úgy hallottuk, valami olyasmivel dedikált Ádernek, hogy „az elmúlt évtizedekben bajtársiassággal megvívott harcok emlékére”.
Csöndes évek következtek, melybe az hozott némi színt, hogy a 2009-es EP-választásokon brüsszeli mandátumot nyert Áder. Odakint a környezetvédelem európai szabályozásán dolgozott, ez lett a vezérfonala államfőként is.
Orbán Áderről
Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, lehetek én akárki, a főnök az Áder – magyarázta Orbán Viktor 2011 nyarán kamera előtt, miért kell a “Janó” hívására elköszönnie Michelisz Norbert autóversenyzőtől, akinek autóját a Parlament parkolójában tekintette meg. A Tv2 vágatlan felvételén Orbán a sportolónak arról beszélt, hogy mennie kell, mert Áder meglincseli. „Nem olyan kedves ember, mint maga”.
Akkor ki a főnök? – kérdezett vissza az autóversenyző, mire Orbán azt felelte: “az Áder a főnök” (…) “Tudja, miért van ez? Mert együtt jártunk egyetemre és akkor mi melóztunk végig az egyetem alatt, hogy legyen pénzünk… mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk. És ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig ő a főnök. Lehetek én akárki, a főnök az Áder”. Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, ennek ez a rendje”.
Schmitt Pál lemondása után, 2012. április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség ajánlásával Áder János lett az egyetlen államfőjelölt. Az Országgyűlés május 2-án, az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal választotta köztársasági elnökké, a Jobbik képviselői nemmel, az LMP tagjai pedig nem szavaztak. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből. Áder János az esküt még aznap letette, május 10-én, egy nappal 53. születésnapja után iktatták be hivatalába.
A köztársasági elnök elődjéhez, Schmitt Pálhoz képest sok törvényt visszadobott az Országgyűlésnek, két éve, éppen a születésnapján utasította el a közérdekű adatközlést újraszabályozó törvény aláírását. Tavaly szintén a születésnapján rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Pásztor István leköpése miatt. Az államfő tűrhetetlennek nevezte, hogy Magyarországon valakit magyarságában alázzanak meg fényes nappal a hatóságok szeme láttára az Országház előtt.
Idén Moszkvába várták volna a Győzelem napi ünnepségekre, de Putyin elnök meghívását – nem születésnapja miatt – az államfő elutasította.
Sok éve egyszer beültünk Csornán, a helyi tévében közvetített talk-show-ban idézte nagymamáját, aki gyakran mondogatta neki: „Csak egészség legyen, és akkor minden megvan.” Mi is ezt kívánjuk neki.
