Belföld

Áder az Alkotmánybírósághoz fordul: a nemzeti parkok földjeiről kell dönteni

áder (Array)
áder (Array)

Az államfő előzetes normakontrollt kért az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról.

Nem írta alá a köztársasági elnök az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken az MTI-vel. A jogszabály szerint a nemzeti parkok termőföldjei a földalaphoz kerülnének.

Az államfő pont előző napi Blikk-interjúban mondta el a nemzeti parkok földalapkezelőhöz kerülésének alkotmányosságát firtató kérdésre, hogy a hivatala végignéz minden érvet, ami akár alkotmányjogi szempontból, akár nemzetközi szerződések szempontjából fölmerült. A határidő most pénteken járt le, így ma kellett meghozni a döntést.

Három kérdésre vár választ

A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t: fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.

Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e?

 
Fotó: MTI 

Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen.

Közölte azt is: “a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell”.

Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére – olvasható az elnöki nyilatkozatban.

Az ellenzék földmutyiról beszélt

A törvénymódosítást az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett “földmutyiról”, “földrablásról” beszéltek.

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.

Simon Attila, a földművelésügyi tárca államtitkára az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága előtt szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján.

A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál.

A törvénymódosítást az Országgyűlés április 28-án fogadta el, az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János szavazott nemmel.

Ez a második törvény, amellyel kapcsolatban Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz

Ajánlott videó

Olvasói sztorik