A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint tavaly hétszáz olyan cég volt Magyarországon, amelynek az adóköteles reklámbevétele meghaladta az ötszázmillió forintot. Az új javaslat alapján csak ezektől a cégektől mintegy 14,8 milliárdos reklámadó-bevétel folyhat be a költségvetésbe, szemben a jelenlegi kulcsok alapján kalkulált 6,6 milliárddal. Az új tervezet eltörölné a reklámadó jelenlegi sávjait, egy kulcsot vezetne be százmilliós reklámbevétel fölött. A piaci szereplők tiltakoznak a módosítás ellen.
A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy a százmillió forintot meg nem haladó adóalap után ugyan nulla százalék lenne a reklámadó, ám az adóalap e fölötti része után 5,3 százalék lesz az adókulcs. Így a tavalyi hétszáz helyett idén már több ezer céget érinthet ez a teher. A változás érzékenyen érintheti azt a több tízezer vállalkozást is, amelyeknek egyáltalán nem volt és nem is lesz reklámbevételük, de saját maguk reklámozása miatt mégis a reklámadótörvény hatálya alá tartoznak.
A kormány azért kényszerült a módosításra, mert Brüsszel márciusban felfüggesztette a reklámadó-jogszabályt, vizsgálatot indított. A nullától ötven százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen előnyt teremthet bizonyos vállalatoknak, hiszen nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terheli. A brüsszeli lépés nyomán Lázár János miniszter hónapokig tárgyalt a reklámadóval leginkább sújtott RTL külföldi tulajdonosával az adó módosításáról.
A Magyar Nemzet szerint a reklámadó módosítása újabb tiltakozáshullámot indított el, a média- és a reklámipar érdekvédelmi szervezetei szerdán közös állásfoglalást adnak ki. A közleményben várhatóan alapjában elhibázottnak minősítik az adót, annak kivezetésére szólítják föl a kormányzatot. Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára azt mondta: a teljes magyar gazdaság szempontjából rendkívül károsnak tartják a sarcot.
