Belföld

Hende szerint a NATO nem jelent valódi védelmet

hende csaba (Array)
hende csaba (Array)

A NATO védelme csak elvi biztosíték, vészhelyzetre még nem fordította le senki – mondja a Mandinernek Hende Csaba.

A honvédelmi minisztert nyugtalanítja az Iszlám Állam, és úgy véli, mint minden állam, Magyarország is lehet célpont, bár terrorcselekmény valószínűbb ott, ahol jelentős muszlim közösség él, amelynek egy része radikalizálható. Szerinte a bevándorlás akár össze is függhet a terrorizmus térnyerésével, de inkább hosszabb távon. Hende ugyanakkor néhány kérdés után kikéri magának, hogy a Mandiner kikérdezze a nemzeti konzultációból.

„Hadd ne menjek bele abba, hogy feleltessenek, mint egy kisdiákot. Van saját kérdése?”

Volt. Éspedig az, hogy „amikor tömegével fejeznek le embereket az Iszlám Állam harcosai, nem embertelen arra buzdítani, hogy azonnal visszatoloncolható legyen a menekült?”

Hende erre érdemben nem felel. Azt mondja, ő honvédelmi miniszterként úgy vesz részt a probléma megoldásában, hogy „150 katonát küldünk a helyszínre”. A terroristák ellen „csak a katonai megoldás működik. Egyenesebben fogalmazva: meg kell semmisíteni őket.” Ő ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy ne kelljen majd menekülni arról a vidékről. „A menekültek nagy része nem bevándorolni akar hozzánk.” Tranzitország vagyunk, nálunk „praktikusan nem marad senki – nem a magyar szociális ellátórendszer vonzza a menekülteket, hanem a svéd meg a német” – teszi hozzá.

A magyar honvédség az elmúlt években a stabilizáció vesztese volt, de a honvédelmi kiadások az elmúlt három évben enyhén emelkedtek, idén 20 milliárd forint pluszforrást kaptak. A sajtóban már többször leváltott Hende az interjúban elismeri, nem ő lett ilyen erős a kormányban, a megváltozott biztonságpolitikai helyzet indokolja a GDP-arányosan 0,1 százalékos emelést, amelynek nagy részét elviszi az illetményemelés.

A NATO-védelem elvi

„Fejlesztenünk márpedig kellene”, például a pápai repülőteret, mert jelenleg nincs olyan nagy kapacitású repterünk, amely be tudná fogadni a szükség esetén segítésünkre érkező NATO-csapatokat. Hende a probléma gyökerének nevezi, hogy amikor beléptünk a NATO-ba, nem volt reális fenyegetés a közelben, a szövetség védelme elvi biztosíték maradt. Azt a vészhelyzeti terv nyelvére nem fordították le. Ő megteszi. „Akkora kifutópálya kell, ahol le tud szállni egy dandár. Ötvenmilliárdos történet. Harmincmilliárdot ebből a NATO áll, de húszat nekünk kellene.”

Nem izgul a Fidesz mélyrepülése, a tapolcai vereség miatt, mivel a kormány 65 százalékos többsége példátlanul erős. A halálbüntetésről úgy véli, vannak olyan bűnök, „amelyek indokolják, hogy valakit egyszer és mindenkorra kivonjunk a forgalomból”. Hende nem tudja, hogy „a halálig való értelmetlen, remény nélküli tengődés a fegyházban” vagy a halálbüntetés sérti-e jobban az emberi méltóságot, de gondolkodni mindig érdemes, „a halálbüntetésen pedig évszázadok óta gondolkodnak, könyvtárnyi irodalma van. Nem könnyű kérdés”.

Hende nem érez párhuzamot a szombathelyi önkormányzati lapban közölt szocialista hirdetés és a közmédia átalakítása között. Szerinte a Fidesz azért finanszírozhatja közpénzből propagandáját, mert ez a többség akaratából történik, törvényesen. „Szombathelyen meg a kisebbség közpénzből finanszíroztat egy propagandalapot.” Az ő demokratikus normáival ez összeegyeztethetetlen. A közmédia működése kapcsán emlékeztet rá, hogy ha bárki áthágja a „normákat, annak megvannak a jogorvoslati fórumai” – nem is ő hivatott a közmédia tartalmi kérdéseit elemezni, mivel amúgy sem néz televíziót.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik