Az állam által kiválasztott és kinevezett egyetemi kancellárok, akik azt hihették, hogy ők lesznek élet és halál urai, máris kapkodhatják fejüket, mert nyakukra ül egy öttagú testület – vázolta a helyzetet az ELTE jogi karán szerda este megtartott fórumon Fábri György, az ELTE tanára.
Az Index emlékeztet: sokan az egyetemi autonómia felszámolását látják abban, hogy az egyetemek irányításába az oktatókból és hallgatókból álló szenátus mellé az ötfős konzisztóriumot is betennék. A testület az államot képviselné, a rektor és a kancellár mellett az oktatásért felelős miniszter által kinevezett gazdasági szakemberek kerülnek bele. A szenátus az egyetem költségvetéséről, az intézményfejlesztési tervről, a stratégiáról, a beszámoló elfogadásáról vagy egyetemi cégek alapításáról csak a konzisztórium egyetértésével dönthet, azt viszont elvetették, hogy a rektorválasztáson is csak azok indulhassanak, akik pályázatára a konzisztórium rábólint.
Fábri elmondta: az egyetemek egyre erősebben tiltakoznak az állami beavatkozás ellen, először a gazdasági főigazgatók mellé kerültek kincstári biztosok, majd odatették a kancellárokat, most pedig jön még a konzisztórium is. A helyzet olyan lesz, mintha a gyereknek először meg kellene kérdeznie az apját, hogy jó ötlet-e csokit venni, majd ha az apa rábólint, ahhoz is engedélyt kell kérni, hogy lemenjen megvenni a boltba.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár azt mondta: a konzisztórium legfontosabb feladata, hogy tükröt tartson az egyetem vezetésének, párbeszédre, a döntések indoklására késztesse. Az ellenőrzés és a vétó eredetileg a kancellár dolga lett volna, de Palkovics szerint mindenkinek jobb, ha ezt a feladatot egy személy helyett egy grémium végzi.
Egyelőre nincs kidolgozva, hogy egyáltalán kik lehetnek és kik nem a konzisztórium tagjai, itt sem zárja ki semmi, hogy a pártpolitikai előélet a szempontok közé kerüljön. Palkovics szerint a kiválasztásnál a tapasztalat lesz fontos és az, hogy a tagok segítsék az egyetem hosszú távú működését, a kapcsolatok szorosabbra fűzését a vállalkozásokkal és a reálgazdasággal.
Fábrin kívül senki nem vetette el a konzisztóriumok felállítását: Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, abban bíznak, hogy a konzisztóriummal fellazíthatják a kancellárok túlhatalmát. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is azt mondta: ha a konzisztóriumnak jól behatárolt jogosítványai lesznek és kizárható a pártpolitikai befolyás, akkor jónak tartja ezt a testületet.
