Van olyan trafik, amit a majd két évvel ezelőtti indulás után két nappal kiraboltak. Aztán két nap múlva megint. Kétségtelen, hogy amióta a rendszer elindult, szinte nincs nap, amikor ne fosztanának ki egyet valahol az országban. Az ORFK adatai szerint 2013 és 2014 júniusa között összesen 358 bűncselekmény történt dohányboltokban – ebből 100 esetben kirabolták a trafikot, sokszor bántalmazva is a pult mögött álló alkalmazottat. De az elmúlt három hónap adatait még nem tudni. Mindenesetre a Google 25400 találatot ad a trafikrablás kifejezésre.
Félelem
Juditnak Újlipótvárosban van trafikja. Az első volt a környéken. Központi hely, szép forgalom. És ő vasárnap is nyitva van. Akarták már kirabolni őt is. „Bejött és nagyon halkan, de határozottan azt mondta, hogy nyissam ki a kasszát és minden pénzt tegyek bele a szatyrába. Nem tudom volt-e nála fegyver.” Szerencsére belépett egy törzsvevő, és ettől a férfi annyira megijedt, hogy kiszaladt. „Egy nappal később, két utcával lejjebb kiraboltak egy kollégát. A kamerakép alapján egyértelmű, hogy ugyanaz az ember volt.” Ez egy éve történt. Judit azt mondja, azóta sem kapták el a tettest.
Arculat
A trafikok arculatát egy úgynevezett arculati kézikönyv szabályozza. Ebben nemcsak az van meghatározva, hogy Nemzeti Dohányboltnak kell hívni a trafikokat – fura barna alapon kell kiírni a szöveget -, hanem az is, hogy nem szabad belátni a dohányboltba kintről. A trafikokat felügyelő és a koncessziókat osztó Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. korábban azt közölte, hogy nekik nem szóltak a trafikosok, hogy gond lenne azzal, hogy nem lehet belátni a trafikba kintről. Aztán tavaly januárban azt mondták, mégis csak lehet róla szó, hogy levehetik a trafikosok a matricákat.
Az öt bűvös szabály
Mindenesetre van olyan boltos, aki több trafikot is üzemeltet, és amikor először kirabolták, egy öt pontból álló szabálykönyvet csinált, és e szerint rendezte be az üzleteit. Szerinte ezt az 5 legfontosabb szabályt minden dohányboltnak be kellene tartania.
1. A kasszából napjában többször időzáras, bedobó nyílásos készpénztárolóba gyűjteni a pénzt, amit boltban dolgozók sem tudnak kinyitni.
2. A készpénz napi többszöri elszállítása.
3. Néma riasztó felszerelése, amely a boltban nem jelez, de ennek megnyomásakor azonnal elindul a járőrszolgálat.
4. Nagyfelbontású kamera, amely elég jó felvételt készít ahhoz, hogy az elkövetők felismerhetőek legyenek.
5. Kamerafigyelők, akik folyamatosan nézik, hogy mi történik a boltokban és azonnal értesítik a rendőrséget is.
Drága a biztonság
Tóth Attila biztonságtechnikai szakember az öt pont javával egyetért, bár azt is hozzáteszi, hogy egy időzáras széf nem olcsó mulatság, és egy kis trafikban a kamerafelügyelet sem biztos, hogy életszerű. Bármennyire is jövedelmező trafikot üzemeltetni, nem éri meg plusz egy embert erre felvenni. Mindenesetre a kaposvári példa alapján az emberélet biztonsága mindennél fontosabb. De neki megvan a magyarázata arra is, hogy miért szeretik jobban a rablók a trafikokat kirabolni, mint mondjuk egy Tescót.
„A trafikokban ma nagy értékek vannak felhalmozva. Rengeteg olyan árucikk, aminek magas az értéke, könnyen értékesíthető a trafikon kívül, feketepiacon. Nem lehet nyomon követni őket. És ne felejtsük, hogy sok kézpénzre is lehet számítani ezekben a boltokban.
22 ezer
A Kaposváron kirabolt trafikban nem volt sok pénz. Amikor a sántosi B. Péter szerda este, zárás előtt bement a trafikba, egyedül találta az eladót. Egy 30 centis kés volt nála. Ezzel követelte a kassza tartalmát. A 21 éves lány átadott neki 22 ezer forintot. B. Péternek azonban a rendőrök szerint eszébe jutott, hogy nem tud eltűnni, ezért elvette a lány kulcsait, majd késsel többször megszúrta. A rendőrök nem mondták meg, hogy hányszor, de azt igen, hogy az egyes szúrások egyenként is halálosak voltak. (Korábbi, meg nem erősített hírek szerint a nőt a nyakán, a mellkasán és a csípő tájékán érte öt késszúrás.) Ezután lekapcsolta a villanyt, bezárta a bolt ajtaját, majd elment.
Félünk
Benke Ottónak egy trafikja van. Illetve ez inkább a családé. Itt dolgozik a testvére, a gyerekei, néha az anyukája és persze ő is. „Természetesen féltem őket. Nagyon sokféle ember megfordul itt a városban, de alapvetően nem jut eszébe az embernek, csak amikor egy ilyen borzalmas ügyről hall.”
Ottó szerint az élet ezt már rég felülírta, hogy szükségesek-e ilyen szigorú szabályok a sötétítésre. És ha jól értjük, akkor mostanra ez leesett a trafiktörvény atyjának, Lázár Jánosnak is. A csütörtöki tájékoztatóján legalábbis úgy fogalmazott, hogy ha bebizonyosodik, hogy a sötét kirakat is tehet a kaposvári lány haláláról, akkor „személyesen fog intézkedni, hogy változtassanak a törvényen”.
És közben Kaposvár polgármestere is azt kérte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium törölje azt a pontot a trafiktörvényből, ami alapján a fiatalkorúak védelmében el kell sötétíteni a dohányboltok kirakatát. Ahogyan közleményében Szita Károly írta: „Sajnos egy ilyen rendelkezéssel sem lehet meg nem történtté tenni a tegnapi tragédiát, de talán tehetünk azért, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló bűncselekmény”.
Esnek a számok
Persze a trafik rendszerrel nem csak a biztonságossága a baj. A legfrissebb számok szerint a 2012-es 11,16 milliárd eladott szál cigaretta után tavaly már csak 7,3 milliárd szálat értékesítettek legálisan Magyarországon. Ezzel egyenes arányban esett a jövedéki adó bevétel is, a két évvel ezelőtti 344,7 milliárd forintról 287,9 milliárd forintra. Mindezt úgy, hogy közben jelentősen emelkedett a dohánytermékeket terhelő adó.
