A gazdasági totálkár meghatározása nincs összhangban a kgfb-ben és a Polgári törvénykönyvben (Ptk), másrészt versenyjogilag aggályosak a szabályok – közölte a Magyar Autóklub az MTI-vel csütörtökön.
Mint írták, versenyjogilag kifogásolható, hogy egyes biztosítók a felelősségbiztosítási alapú károk rendezése során a szervizek és alkatrész forgalmazók között egyes, az adott biztosító által kiemelt vállalkozások javára különbséget tesznek az elismert vállalkozási díjak és alkatrészárak mértékében. A károsult jogszabály alapján jogosult a teljes kártérítésre és nem annak alapján, hogy melyik biztosító melyik partnerével javíttatta ki gépkocsiját.
A közlemény szerint a jelenlegi szabályozás azt eredményezi, hogy a vétlen károsultaknál indokolatlan és sehonnan meg nem térülő veszteség keletkezik, a vétkes károkozó helyébe lépő felelősségbiztosítónál viszont indokolatlan gazdagodás; míg a kgfb alapján a biztosítóval szemben a kijavítás teljes költsége nem érvényesíthető, addig az egyenes károkozóval szemben a Ptk alapján igen.
A hatályos szabályozás azt is eredményezi, hogy a biztosítók a roncsérték indokolatlanul magas értékmeghatározásában váltak érdekelté.
Közölték, hogy az autóklub április 15-i ülésén megtárgyalta a devizaalapú autó hitel-, kölcsön-, és pénzügyi lízingszerződéseket is érintő és a pénzügyi intézményeket terhelő elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos törvények rendelkezéseit. Kiegészítendőnek tartják azokat a jogszabályi rendelkezéseket, melyek alapján a törvényi elszámolási kötelezettség kizárólag a fogyasztónak minősülő természetes személy autósokkal szemben terheli a pénzügyi intézményeket, hiszen valós és védendő fogyasztói érdekek az úgynevezett kényszervállalkozásoknál, vagy családi vállalkozásoknál – például színész bt., takarító kft. – ugyancsak felmerülhetnek.
