Az egyik nyertes, a norvég Snöhetta nevéhez fűződik többek között a New York-i World Trade Center helyére tervezett September 11 Memorial Museum és Norvég Nemzeti Opera épülete, míg a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervezte többek között a Louvre-Lens múzeum épületét.
A Snøhetta ilyen Nemzeti Galériát képzelt a PECSA helyére:
Míg a másik nyertes, a SANAA ezt szeretné a Városligetben látni:
Hogy melyik lesz az, amelyik valóban megvalósíthatja az elképzeléseit, azt tervezőkkel folytatott egyeztetések során, szakmai és pénzügyi szempontok alapján választják majd ki néhány hónapon belül.
A tavaly októberben meghirdetett meghívásos tervpályázat keretében a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria–Ludwig Múzeum épületére összesen kilenc érvényes pályamű érkezett. Az építkezés a tervek szerint 2016-ban kezdődik, az új múzeumokat pedig – meglepő módon épp a választások idején – 2018 márciusában vehetik birtokba a látogatók. Csak az új középületek tervezett megvalósítási összköltsége 75 milliárd forint.
Miután az első, az új Nemzeti Galéria épületére kiírt nyílt pályázatra nem érkezett elég jó terv, újabb, ezúttal meghívásos pályázatot írtak ki rá. Kilenc építész iroda nyújtott be érvényes terveket a 380 ezer eurós összdíjazású pályázatra. Egy pedig érvénytelent. Mert rendesen megviccelte a Múzeumi Negyed felelősét a Müpa tervezője. Mást tervezett, mint amit kértek tőle.
Mégis a Várba
A liget átalakítása hónapok óta viták kereszttüzében áll. Részben azért, mert a civil szervezetek alaposabb egyeztetetést vártak volna el már a tervek bejelentése előtt, másrészt, mert jelenleg a legtöbben pihenni mennek a parkba, nem múzeumot látogatni, és ők megtartanák a liget közpark jellegét, sok-sok fűvel és fával.
Most a Müpát is tervező Zoboki Gábor csapata is ehhez a véleményhez csatlakozott azzal, hogy a jelenleg a Várban üzemelő Nemzeti Galériát ott is hagyná. A Szent György téren. Az elképzelését le is rajzolta, annak ellenére, hogy a nemzetközi zsűri a kiírásnak megfelelően tőle is egy olyan épületet várt, ami a Városligetben, a PeCsa helyén állna. Pályázatát kizárták.
Milyen lenne, ha nem ott lenne
Zoboki csapata első sorban a város rendezésére koncentrált, nem az épületekre. Így felmérték a Hősök tere-Andrássy út-Vár tengely épületeit, és rájöttek, hogy tele van olyan épületekkel, ahol a jelenleg a negyedbe tervezett múzeumok elhelyezhetők lennének.
Kattintson a nagyobb méretért!
Az építész szerint a Hősök teréről ez az út vezetne fel a Várba, ahol a közhivatali funkciókon túl az odalátogatók egy új Szent György teret is kapnának. Erre a térre tervezték a Nemzeti Galériát. Az építészeti ihletet a berlini Altes Museum és a Szépművészeti Múzeum adták – így a tervezett múzeum monumentális oszlopcsarnoka ezekre az épületekre utalna, de a falak üvegbetonnal való építése a magyar innovációt képviselné. A térre helyeznének egy Szent György szobrot is. A térrendezés és építés végeredményeként a terv szerint megszületne a magyar Akropolisz.
Zoboki Gábor szerint az új Múzeumi Negyed rejtve már létezik a turisták által kitaposott útvonalon, a pusztuló vagy alulhasznosított műemlékeinkben. Vagyis ott, ahol a budapesti múzeumok most is vannak. Szerinte a Várban akkor is van hely egy új épületnek, ha a mostani galériát mindenképpen ki akarja költöztetni a kormány. A Sándor Palotával átellenben található telken, új múzeumi épületet terveztek. Zoboki szerint ezzel a Szent György tér újjáéled, és a nemzet legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét, a teljes Csontváry-életművel, értékes barokk szárnyas oltárokkal, és egy időszaki kiállításra alkalmas pavilonnal egyesíti.
Ez csak egy vélemény
A Múzeumi Negyed kormánybiztosa, Baán László szerint a Müpa építészének terve csak egy eltérő vélemény, amihez joga van. Igaz, szerinte a meghívásos pályázaton Zoboki ezzel az akciójával egy másik magyar építésztől vette el a lehetőséget.
Baán szerint nem az a kérdés, hogy lehetne-e máshova tenni a Múzeumi Negyedet. A Liget Budapest projektben szereplő öt múzeumot biztosan még számos helyre fel lehetne építeni a városban, de más reális megoldás nincs ezek külön-külön megvalósulására, ha a kormány a projekt gazdasági megtérülését is figyelembe veszi, hiszen a létrejövő Liget-brand csak a múzeumokkal, állatkerttel, gyógyfürdővel, parkkal együtt képes a tervezett évi plusz egymillió látogatót az országba vonzani. Emellett ez egy lehetőség arra is, hogy a Városliget megújuljon. A zöld felületek az építkezés után nem csökkennek. Sőt. Mivel a liget tele van lebetonozott utakkal és ezeket megszüntetik, kicsit több zöld is lesz, mint azelőtt – magyarázta.
De mi is lesz itt
Azt már régóta lehet tudni, hogy milyen lesz a negyed többi része. A Nemzeti Galéria mellett a többi négy épület javát is külföldi építészek tervezték. A Magyar Zene Háza a park kellős közepén, egy fákkal sűrűn benőtt területen lesz. Egy japán építész, Sou Fujimoto azt tervezi, hogy a mostani fák megmaradnak, és az épületet építik köré.
A Magyar Építészeti Múzeumot magyar tervező nyerte. Tima Zoltán álmodta meg korábban a Kossuth téri országházi látogatóközpontot is. És az építészeti múzeum mellé mindjárt álmodott egy nagy tévét is. Ez lesz a fotómúzeum. Itt vannak a tervek:
A kormánybiztos arra a kérdésre, hogy a teljes költségvetés, vagyis csaknem 150 milliárd valaha megtérül-e, határozottan állítja, persze. Nemzetgazdasági szinten, vagyis a többlet-adóbevételekből, több itt töltött vendégéjszakából, alig 10 év alatt. Igaz, a tanulmány pont azt írja, hogy egy múzeumi negyed nem igazán hoz külföldi turistákat. “A múzeumi negyedek alapvetően a helyi lakosságra és a belföldi turizmusra támaszkodnak”, de valóbak meredek látogatószám növekedést írnak.
Már ha megépül
Mert mostanra már nem csak a civilek tiltakoznak. Nemrég L. Simon László árulta el a Magyar Narancsnak, hogy szívesebben látna néhány tervezett múzeumot üresen álló ingatlanokban vagy barnamezős beruházás keretében revitalizált területen, mint a Városliget zöldjében. De a Heti Válasznak még sarkosabban fogalmazott: „A Liget Budapest projektnek vannak kiváló elemei, például az építészetileg izgalmas tervvel rendelkező Magyar Zene Háza, ami remélhetőleg a Bartók-kultuszt fogja szolgálni. Mindenképp kell az új Néprajzi Múzeum is, de nem biztos, hogy azt a Ligetben kell felépíteni. A Fotográfiai Múzeum és az Építészeti Múzeum két kockája pedig nekem nem tetszik, ráadásul ezeket az intézményeket könnyen el lehetne helyezni meglevő épületekbe.”
A kormánybiztos szerint azonban L. Simon véleménye egy hang a sokból. És bár L. Simon csak utalt a Nemzeti Galéria Várban maradására, Baán szerint nincs más döntéshozó, aki kiállna az ötlet mellett. Ezzel egybecsengően egy építészeti blog, amely a nemzetközi tervpályázat eredményhirdetése előtt már napokkal megszellőztette Zoboki fricskáját, egyenesen azt sejtette, hogy Zoboki politikai lobbista, aki L. Simonnal egyeztetve adta le terveit, melyek látványosan eltérnek a Zoboki-féle építészettől, azaz a politikai megfelelés ihlette az épületet.
