A leggyakoribb a magánszemélyek kommunális adója és a helyi iparűzési adó. Belányi Márta, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában tartott konferencián azt mondta: építményadót 892, telekadót 503, magánszemély kommunális adóját 2250, idegenforgalmi adót 784, helyi iparűzési adót 2767 település vezetett be.
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete a kormányhivatalok hatásköre. Azok vizsgálhatják, hogy a helyi adórendeletek megfelelnek-e a jogalkotási törvénynek, amely olyan hatásvizsgálatot ír elő, amelynek a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásokra, a környezeti és egészségügyi következményekre, az adminisztratív terhekre és a döntés szükségességére is ki kell terjednie.
A törvény az elfogadott helyi adók utólagos vizsgálatát is előírja. A helyettes államtitkár jellemző formai szabálysértésnek nevezte az előzetes hatásvizsgálat hiányát. Egy helyi adó bevezetésekor az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz kell igazítani – mondta Belányi Márta, aki emlékeztetett rá, hogy a települési adónál, amelyet a helyi adóktól eltérő felhatalmazás alapján rendelhet el az önkormányzat, nem lehet az adó alanya állam, önkormányzat és vállalkozó.
Özönlenek a panaszok
Az alapvető jogok biztosa azt mondta, állandó, folyamatos panaszok tárgyát képezik a helyi adórendeletek. Székely László előrevetítette: ez várhatóan így lesz a települési adóknál is, hiszen már érkezett panasz a települési adó kivethetőségéről is. A Kúria elnöke arról beszélt, hogy a legális és illegális adóelkerülési technikák a helyi adók világában is tetten érhetők. Eddig a Kúria önkormányzati tanácsa elé kerülő ügyek jelentős része a helyi adókat érintette.
A közteherviselés kötelezettségének igazodnia kell az adózó teherbíró képességéhez. A Kúria néhány éve kimondta: az az adómérték, amely évente a vagyonérték 60-70 százalékát teszi ki, súlyosan aránytalan, mert belátható időn belül felemészti az adótárgyat. Azt is rögzítette, hogy a teherviselési képesség arányában való hozzájárulás funkcióját nem teljesíti a helyi adó, ha egy jól körülhatárolható adóalanyt céloz, nem általános jellegű – emlékeztetett Darák Péter, aki szerint 2013-ban a Kúria elé került normakontroll-ügyeknél is az adó elkobzó jellege került előtérbe, de megjelent a hátrányos megkülönböztetés nézőpontja is.
Füst-, kapu- és kerítésadó?
Néhány új típusú teher, ami a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakembereknek először eszébe jutott a helyi önkormányzatok által bevezethető új települési adókról. A lapnak Angyal József azt mondta, mivel több bevétel kell az önkormányzatoknak a segélyezési rendszer átalakítása miatt, ezért a települési adók jövőre egyre fontosabbá válhatnak. Az adószakértő szerint kis fantáziával kitalálhatnak akár olyan furcsa terheket is, mint a füst-, a kapu- vagy a kerítésadó. Egy kisebb településen azonban ez nehéz ügy lesz, a lakosság könnyebben hangot tud adni a felháborodásának.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az emberi fantázia határtalan, ha az adó bevezetéséről vagy az adózás elkerüléséről van szó. Biztosan sokfélét találnak majd ki, arra kell csak figyelni, hogy az új ne essen majd egybe egy korábbival – mondta az adóhivatal egykori elnökhelyettese. Szerinte a kisebb és szegényebb településekre eddig sem volt jellemző a helyi adó, ez ezentúl sem változik, az új elvonásoknak a tízezres lélekszámot meghaladó városokban nagyobb a valószínűsége. A törvénymódosítás szerint a települési adók nem vethetők ki szervezetre, vállalkozóra, nem terhelhetnek vele olyan adótárgyat, amelyre már vonatkozik közteher.
Jövőre több önkormányzatnál vezethet be új adókat. A Napi Gazdaságnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő azt mondta, dömpingszerű adókivetésre számít, főleg a vagyoni típusú adóknál. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György közölte, idén még – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – elsősorban az eddigi helyi adókkal (építmény, ingatlan, telek, iparűzési) operálnak, de jövőre ez nagymértékben változhat, és a nagyobb adóerő-képességgel bíró települések újabb és újabb terheket vethetnek ki települési adóként.
