A határozati javaslat rövid és tömör volt, a szocialista frakció konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen, utódjának pedig Bajnai Gordont nevezi meg, összegyűlt az akkor szükséges 78 aláírás, a képviselők egyötöde, írtuk akkor. Érdekesség, a leköszönő Gyurcsány nem volt az aláírók között.
“Megszűnt a támogatásom”
2009. március 21-ére az MSZP tisztújító kongresszust hívott össze, de a napirend már az ülés megkezdése előtt borult, amikor a küldöttek értesültek arról, hogy az elnökség rendkívüli ülésen tárgyalja a miniszterelnök lemondását. “A 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság után újra fájdalmas költségvetési kiigazítást kellett kezdeményezni. A végösszeg csaknem négyezer milliárd forint volt, amelyet három hullámban vezettünk be. 2008 őszén és 2009 januárjában még támogatott az MSZP frakció. Amikor kiderült, hogy kell még egy nekiveselkedés, akkor azt éreztem, hogy megszünt a támogatásom. Ezért mondtam le” -– emlékezett vissza a Hír24-nek Gyurcsány Ferenc. Azzal, hogy a miniszterelnök konstruktív bizalmatlanságival távozik, a mindenkori parlamenti többségnek megmarad a joga ahhoz, hogy ő és ne más politikai szereplő jelöljön új miniszterelnököt, ezt már Reiner Roland, a Republikon Intézet elemzője magyarázta lapunknak.
“Azt gondoltam, utólag szerintem helyesen, hogy így tudom kikényszeríteni a még szükséges lépések elfogadását. A konstruktív bizalmatlansági indítvány kezdeményezése a legmegbízhatóbb átmenetet ígérte” – tette hozzá Gyurcsány.
Fotók: MTI/Kovács Attila
“Sólyom Lászlóban nem bíztunk”
Ezzel a közjogi megoldással kiiktatták a köztársasági elnököt a miniszterelnök-jelölésből, a DK elnöke szerint ennek egyszerű oka volt: “Sólyom Lászlóban nem bíztunk” – ismerte el. Sólyom László abban az időben többször kijelentette, államfőként jobban örülne az előrehozott választásoknak, erről itt írtunk részletesebben, de Gyurcsány szerint helyes közjogi megoldást választottak.
“Így saját csapaton belül lehetett váltani, az alkotmány szerint ugyanolyan feles többség kellett egy konstruktív bizalmatlanságihoz, mint az előrehozott választásokhoz, így ebben alkotmányjogilag nem volt különbség. Ez az egész nem Gyurcsány ellen, hanem vele alakult ki” – magyarázta Reiner.
Komédia és tragédia
Amikor kiderült, Gyurcsány távozik, az MSZP őrületes castingba kezdett, Gráf József volt szocialista agrárminiszter, Surányi György volt jegybankelnök és Bokros Lajos neve is felmerült. Gyurcsány egy szombati napon jelentette be távozását a pártja előtt (március 21.), majd egy hétre rá, március 28-án már az MSZP elnökségi ülésére hívták Bajnait, eldőlt, ő váltja Gyurcsányt. “A casting talán komikus volt, az ország viszont egy tragédia felé sodródott” – emlékezett vissza Bajnai Gordon a Hír24-nek, majd hozzátette, ezért vállalta, bizonyos feltételekkel az egyéves, válságkezelő miniszterelnökséget. “Az én akkori lehetőségeimből kiindulva ez erkölcsi kötelesség volt, tartoztam ennyivel a hazámnak és önmagamnak” – tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége vége felé kisebbségi kormányt vitt, ugyanis az egykori koalíciós partner, az azóta már megszűnt SZDSZ kihátrált mögüle, a konstruktív bizalmatlansági indítványt és ezzel Bajnai Gordon személyét és programját három szabaddemokrata kivételével megszavazta az SZDSZ-frakció. “Fejnehéz program volt, júniusra a reformértékű, nehéz lépések jelentős részét végre is hajtottuk. Külföldön a legfontosabb a bizalom visszaszerzése volt, itthon pedig az, hogy visszaadjuk az embereknek a reményt” – emlékezett vissza Bajnai. (Programjáról itt írtunk részletesebben, érdemes visszaemlékezni.)
Nem kell a populista kampány
Arról, hogy egy esetleges előrehozott választás mennyire segítette volna őt nagyobb társadalmi elfogadottsághoz, azt mondta a korábbi miniszterelnök, hogy “az csak tovább mélyítette volna a válságot, nem vesztegettünk időt, gyorsan kellett cselekedni”, mondta. “Egy olyan populista kampányba futottunk volna bele akkor az akkori ellenzék részéről, amit sajnos később meg is tapasztaltunk, ezt az ország nem bírta volna ki az akkori helyzetben” – mondta.
Bajnait végül április 14-én választották meg miniszterelnöknek, az Országgyűlés a konstruktív bizalmatlansági indítványt 204 igen, nulla nem, és nyolc tartózkodással elfogadta. Bajnai végül elmondta, megválasztása után beszélt Sólyom Lászlóval, aki szerint az alkotmánynak megfelelő döntés született.
“Az egyéves válságkezelés eredményei egyébként később igazolták a gyors cselekvést, ezt komolyan vehető ember azóta sem külföldön, sem belföldön nem kérdőjelezte meg” – zárta Bajnai.
