Nyilvánosságra hozta a kormány Tarsoly Csabának a miniszterelnökhöz írt március 9-ei levelét. Tarsoly – a kormányfőhöz hasonlóan – szintén dominóhatást emlegetett.
„Az elmúlt napokban jelentkezett vállalati kötvényeladási hullám a Quaestor Csoportot is elérte, ilyen módon további finanszírozásunk ellehetetlenült, annak folytatása felelőtlenség lenne” – írta Tarsoly, aki úgy vélte, náluk „nincs Buda-Cash helyzet”, az ügyfelek pénz- és értekpapír-vagyona rendelkezésre áll a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél, csak a forgalmazó a kötvényeket saját forrásból nem tudja megvásárolni, kénytelen csődöt jelenteni.
A Quaestor-vezér levelében állami segítséget kért, mert a refinanszírozás nem megoldhatók csak piaci eszközökkel. Tarsoly hitelért folyamodott az államhoz, annak valamilyen pénzügyi szolgáltatójához. Az általa vázolt megoldás szerint a hitelező a Quaestornak kölcsönadott pénzből „egyidejűleg állampapírt jegyez, így a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe. A kötvénytulajdonosokkal a csődeljárás keretében, a kötvények állampapírra történő cserélésével rendezni lehet a követelést.” A levél alján “A Quaestor Csoport. A megoldások helye” szlogen olvasható.
Tarsoly ennek jegyében nemcsak vállalta a felelősséget, arról is tájékoztatta Orbánt, milyen megoldások jöhetnének szóba az ügyfelek védelméért. Felajánlott mintegy 300 milliárd forintnyi ingatlant, befektetést, innovatív projekt porfóliót és felsorolta, miért éri meg az államnak, ha kölcsönt ad cégének. Giró-Szász András pénteken már bemutatta az ATV Szabad Szemmel című műsorában a levelet, de annak ismertetéséhez nem járult hozzá, mondván, ez egy magánember írása a miniszterelnöknek.
Nagyobb méretért kattintson a levélre!
