A kormánypártok múlt héten benyújtott, a vagyonok zárolására vonatkozó javaslatát – amelynek előterjesztői között volt a két frakcióvezető, a fideszes Rogán Antal és a KDNP-s Harrach Péter – a házszabálytól eltérve tárgyalta a Ház. A keddi szavazáson 157 képviselő támogatta, 12 ellenezte a büntetőeljárási, illetve a bírósági végrehajtási törvény módosítását. Az előterjesztők indoklásukban hangsúlyozták: a zárolt vagyont a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani.
A vagyonzárolás szempontjából azok a tranzakciók is vizsgálhatók, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek. A javaslat lényege, hogy ezentúl gyorsabban lehet a magánvagyonokat zár alá venni, egyes, kiemelt pénzügyi tevékenységet végző cégeknél.
Ezt eddig is meg tudták tenni az ügyészek. „A zár alá vétel, vagyonelkobzás jelenleg is működő jogintézmények. Ezek ügyészi indítványra is elrendelhetők, akár már a feljelentés napjától” – mondta Székely Andrea ügyvéd a Hír24-nek.
Bár gyorsabb és határozottabb végrehajtás várható a jövőben, a javaslat alapvetően nyitott kapukat dönget, hiszen most is van lehetőség azonnali zár alá vételre – tette hozzá Kocsis Zoltán a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda munkatársa lapunknak.
A szakember szerint a hatályos törvények alapján a Quaestor-csoport többi cégének egyes vagyonelemei is zárolhatók, ha van arra megalapozott gyanú, hogy a bűncselekményből származó vagyon oda került, sőt ha a tulajdonosokhoz, akár az ő magánvagyonuk is.
Egy büntetőjogász szerint az igazi kérdés, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a Quaestor-ügyben az ügyészség miért késlekedett több mint két hétig, miért nem akadályozták meg például Tarsoly Csaba vagyonmentését, illetve a cégcsoportjának Orgován Béla nevére történő átíratását?
Polt Péter legfőbb ügyész tegnap többek között úgy indokolta a nyomozóhatóság késlekedését, hogy “Aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez minden emberi jognak ellent mond”. A vádhatóság vezetőjének szavaira a Népszavában reagált Magyar György, aki ezt az érvet szuper hazugságnak titulálta, mivel “ez a szakmai gyakorlat”. Az ügyvéd a végtelenségig tudná sorolni a konkrét példákat, “amikor valakit tanúként idéztek be és vagy egy-két hét múlva, vagy akár ott a helyszínen, lényegében azonnal meggyanúsítottak”.
