Hét népszavazási kezdeményezésből ötöt elutasított a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén. Két hitelesített kezdeményezés a civilek által március 15-én bejelentett kérdések közé tartozik. Az egyik a tankötelezettségről, a másik a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről szól. Ezek az első kérdések, amelyeket az új népszavazási törvény hatálybalépése óta az NVB hitelesített.
Március 15-én jelentették be
A március 15-ei civil demonstráción bejelentett “rendszerbontó” népszavazási kezdeményezések közül hatról hozott határozatot az NVB, a többiről későbbi ülésein dönt, a jogszabályok szerint április 13-áig. A szerdai NVB-üléstől a pártdelegáltak közül távol maradt Litresits András, az MSZP delegáltja.
Az egyhangú döntéssel hitelesített kérdések úgy szólnak: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?”, valamint “Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?”
A március 15-i civil demonstráció szónokai, Lattmann Tamás nemzetközi jogász, Vajda Zoltán, a “60ezren a magánnyugdíjukért” Facebook-csoport képviselője és Gulyás Balázs, a “Százezren az internetadó ellen” elnevezésű Facebook-csoport aktivistája jelentették be, hogy “rendszerbontó” népszavazási kezdeményezéseket indítottak. A 19 népszavazási kérdést két nappal korábban Vajda Zoltán nyújtotta be magánszemélyként a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) .
A “rendszerbontó” népszavazás kezdeményezői az NVB ülése előtt sajtótájékoztatót tartottak az NVI épületénél. Vajda Zoltán azt mondta, a benyújtott kezdeményezések azért tűnnek bonyolultnak, mert kínosan ügyeltek arra, hogy mind formailag, mind tartalmilag, mind pedig jogi értelemben korrekt kérdéseket fogalmazzanak meg. A sajtótájékoztatón jelezték azt is: az ülésen szót kívánnak kérni, ám ehhez a testület – egyhangú döntéssel – nem járult hozzá.
Amik kiestek
Az ülésen az NVB egyhangú döntéssel nem hitelesítette azt a kérdésüket, hogy “Egyetért-e Ön azzal, hogy közpénzből és az Európai Unió által biztosított forrásokból megvalósítandó kiemelt beruházásokat ne lehessen kivonni a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok hatálya alól?” A testület szerint ugyanis a kérdés nem egyértelmű, és tulajdonképpen két kérdés, egyrészt a közpénzekre vonatkozik, másrészt az EU által biztosított forrásokra, emellett a kérdés ok nélkül kelti azt a látszatot, mintha a hatályos jog alapján a kiemelt beruházásokat ki lehetne vonni a közbeszerzések hatálya alól.
Fotó: MTI
Az NVB 8 igen, 1 nem szavazattal megtagadta a hitelesítését annak a kérdésnek is, amely szerint “Egyetért-e Ön azzal, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon ne az állam kizárólagos hatáskörébe utalt tevékenység legyen?”. Az NVB szerint a kérdés hitelesítése és egy eredményes népszavazás eredményeként az állam monopóliumát meg kellene szüntetni, és ez a költségvetés módosításával is járna, a költségvetést érintő kérdésben viszont nem lehet népszavazást tartani. A vitában Fábián Adrián választott tag amellett érvelt, hogy megítélése szerint a kérdés közvetlenül nem eredményezi a költségvetés módosítását.
Az NVB ugyancsak 8:1 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, hogy “Egyetért-e Ön azzal, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által a betegségek kezelésére összeállított irányelveket az Országgyűlés foglalja törvénybe?” Az NVB hitelesítést megtagadó döntésében hivatkozott az alaptörvényre, amely szerint a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. A vitában Fábián Adrián a hitelesítés mellett érvelt, mert – mint mondta – a kérdés nem tudományos igazságról szól, hanem szakmai szabályok kodifikálásáról.
Az NVB egyhangú döntéssel nem hitelesítette azt a kérdést sem, hogy “Egyetért-e Ön azzal, hogy a látvány-csapatsportokra adható társaságiadó-támogatások feltételei megegyezzenek a kulturális intézményeknek juttatható támogatásokéval?” A vitában Patyi András, az NVB elnöke azt mondta, a kérdés a társasági adót érinti, az alaptörvény szerint azonban központi adónem tartalmáról sem lehet népszavazást tartani. Másrészt – mint mondta – kétséges, hogy a kérdés a választópolgároknak egyértelmű-e, nem egyértelmű, hogy melyik szabályozásnak kell vonatkoznia a másikra.
Az ösztöndíj is előkerült
Az ülés után a kezdeményezők örömüket fejezték ki, hogy két fontos kérdésben is “áttörést” tudtak elérni. Jelezték: az elutasítottkérdéseknél megvizsgálják az NVB pontos indoklását, majd valószínűleg a Kúriához fordulnak jogorvoslatért.
Az NVB tárgyalt egy a 19-es “csomagtól” független népszavazási kérdésről is. Tóth Áron magánszemély március 2-án nyújtotta be népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét, amelyen az a kérdés szerepelt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az önköltséges felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók részesülhessenek tanulmányi ösztöndíjban?”
Az NVB 4 igen és 5 nem szavazattal megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, a testület tagjainak többsége szerint a kérdés ugyanis nem felel meg annak a követelménynek, hogy választópolgárok számára egyértelműnek kell lennie, illetve egy eredményes népszavazás esetén a költségvetést is módosítani kellene, ilyen kérdésről viszont nem lehet népszavazást tartani.
Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához. Ha ilyen jogorvoslati kérelem nem érkezik, a határozat jogerőre emelkedik, és a Magyar Közlönyben megjelenést követő 5 napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A népszavazási kezdeményezést csak ezen ívről készített másolaton lehet támogatni. Amennyiben azonban az NVB határozata ellen érkezik jogorvoslat, a Kúriának 90 napja van az elbírálására.