A Magyar Nemzet újságírója sajnálja Kövér Lászlót. „Ha valaki eljut odáig, hogy már csak csőlátással tudja szemlélni a dolgokat, nehéz lesz kiismernie magát a világban”. A publicista a házelnökkel ellentétben úgy véli, a sajtószabadság nem a tulajdonos szabadsága, Simicska nem szólt bele a lap munkájába, ő évekig nem tudta, ki a tulajdonos.
A nagyvállalkozó “szörnyű dolgokat mondott a kormányfőről”, lapja ugyanakkor korrektül tájékoztatott vitájáról Orbánnal. A Magyar Nemzet újságírói „jobban ismerik a magyar valóságot, mint a politikusok”, a lap nem fog változni, csak az eddigieknél jobban törekszik a tárgyilagosságra. A Magyar Nemzet „önállóan gondolkodó állampolgárokat feltételez” – mondja Körmendy, aki jobboldalinak tartja magát. A jelenlegi áldatlan helyzettel nem tud mit kezdeni.
Szerinte a kormány kommunikációjában agresszivitás jelent meg, ami baj. A kormánytól elfogadta a Táncsics-díjat, meg sem fordult a fejében, hogy visszautasítsa. Nem tart attól, hogy fideszes ismerősei megorrolnak amiatt, hogy azt írta: a (majdnem) kétharmados óriáskígyó ennen farkába harap, mert 2014-ben az egész ország konszolidációt várt. A polgári sajtó kivéreztetése érthetetlen, hiszen „egy jól szerkesztett, jól megírt újság a politikusoknak aranybánya.”
Körmendy Zsuzsa és Csányi Sándor kitüntetése megihlette a hetilap főszerkesztőjét is, aki szerint mindkettő némi magyarázatra szorulna. A bankár-vállalkozót korábban ugyanis Lázár miniszter leuzsorásozta, most meg a kormány piedesztálra emelte.
A példákat sorolva Borókai Gábor komoly orientációs zavarokról ír, amelyek azt üzenik, hogy a „Fidesz politikusai csak a pillanatnyi politikai haszon-kár tengelyen hajlamosak elhelyezni más szakmák teljesítményét. Túl könnyen emelnek fel és túl könnyen taszítanak a mélybe. Mintha minden egyszer használatos termék lenne. Ez a megközelítés pedig akkor is eltávolít a polgári Magyarországtól, ha mondjuk az elszabadult hajóágyúként megnyilvánuló médiatulajdonosok móresre tanítása ésszerű cselekedetként tüntethető fel. (…) Egy GPS alighanem újratervezést javasolna” – írja vezércikkében a Heti Válasz főszerkesztője.
