Abból lesz ma alkotmánybíró, akire Lázár János rámutat – írja a 444 némi túlzással arról az Alkotmánybíróságot értékelő anyagról, amit kedden mutatott be az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
A cikk végigfut annak a történetén, miként alakultak át a jogszabályok alkotmányosságát vizsgáló testület és az alkotmánybírók megválasztásának szabályai. Már 2010-ben módosultak ezek a szabályok, aztán jöttek a folyamatos korrekciók: a létszám megemelése, a bírói mandátum meghosszabbítása (12 évre), az újraválasztás lehetőségének törlése és a nyugdíjazási korhatár szanálása.
Mivel az AB tagjait kétharmados többséggel választja az Országgyűlés, 2010, azaz a kétharmados Fidesz-KDNP-győzelem óta csak a pártszövetséghez közel álló bírók kerültek be a testületbe. Jelenleg 11 olyan AB-tag van, akik így jutottak be, és 2023-ig maradhatnak az AB-ben. Hamarosan újabb tagot választanak, és ugyan a veszprémi választás miatt már nincs kétharmada a Fidesz-KDNP-nek, az új szabályok miatt csak ők jelölhetnek, a szavazás pedig titkos lesz, így fognak találni átszavazó képviselőt.
Ki merre húz?
A 444 infografikája alapján látszik, hogy 2013 áprilisa előtt még minden, a kutatásban vizsgált AB-döntés szembement a kormány érdekeivel, azóta csak az AB-határozatok 23 százalékával történt ez így. Azért 2013 áprilisa volt a fordulat, mert ekkortól kerültek többségbe a kormánypárti szavazatokkal beválasztott bírák (a civilek amúgy 23 határozatot és az ezek nyomán látható trendeket vizsgálták).
Az így megválasztott bírák zömmel egy irányba, a kormányzati szándéknak megfelelően szavaznak, de akadnak kivételek. Ilyen Stumpf István, aki csak 31,9 százalékban döntött a kormányakaratnak megfelelően, Szalay Péter mutatója pedig 57 százalék. A mérleg másik oldalán Balsai István és Juhász Imre állnak, ők 100 százalékban a kormánynak kedvező döntéseket hoztak. Az egyes bírákat szövegesen is elemezték, zömük messze elrugaszkodik attól a főszereptől, hogy az Alaptörvény szavai szerint értékeljék az eléjük kerülő jogszabályokat.
Dugovics Titusz-hatás
A civilek jelentésének bemutatásán elhangzott, egy kormányváltás magával rántaná a jelenlegi AB-t is, mivel a Fidesz bukása esetén alkotmányos átalakulás is bekövetkezhetne. Akár az is elképzelhető, hogy egy új parlament új AB-t állít fel, leváltva a régi tagokat. Persze megjegyezték, mindez nem lenne feltétlenül jogszerű eljárás. A TASZ-t képviselő Szabó Máté Dániel azt mondta, “ha megteremtődik erre a demokratikus felhatalmazás, akkor az alkotmányosság helyreállítása során el kell majd szakadni a 2010 után kialakított jogrendtől”.
