Ebben segített az a szakmai beszélgetés, amelyen Huszár Katinka, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jogásza, Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke és Nagy Boldizsár, az ELTE és a CEU tanára vett részt. Utóbbi felidézte egy korábbi előadásának anyagát, amelyben 10 pontban összefoglalta, miért állhat fel win-win szituáció, akkor ha menekültek érkeznek Magyarországra, azaz mi a jó nekünk abban, ha konfliktus zónákból, vagy éhínséggel vert területekről érkező embereket fogadunk.
1. A menekült ugyanolyan ember, mint mi
Végső soron minden ember egyforma és az emberiség törekszik arra, hogy minél kevesebb szenvedés legyen jelen a világban. Ez arra vezet, hogy a másik ember üldöztetése iránt nem maradhatunk közömbösek, hanem védenünk kell őt. (Az univerzális egalitarista érv)
2. Bizonyíthatjuk, hogy a magyar ember, jó ember
A menekültek megsegítése erősítheti a közösség identitását. Képesek vagyunk megvédeni az elesetteket, azokat, akiket támadás, éhínség tizedel valahol a világban
3. Befizetés a „történelem bankjába”
Voltak elődeink, akiknek menekülnie kellett, így ha menekülteket fogadunk, „viszonozhatjuk azt a kölcsönt”, amelyet ők kaptak. Elég ha csak az ’56-os magyar menekültekre gondolunk.
4. Megmutathatjuk, hogy ez itt a mi földünk
Menekülőnek az adhat menedéket, aki rendelkezik az adott terület és erőforrásai felett. Aki oltalmat ad, az egyben megerősíti a területhez fűződő jogcímét és saját biztonságérzetét, ő biztosan nem földönfutó, ellenkezőleg: gyökerei mélyen nyúlnak a haza földjébe
5. Gazdagok lehetünk
Aki másnak védelmet nyújt, aki a menekülttel házát, termését, erőforrásait megosztja, az gazdag, függetlenül attól, piaci értelemben mekkora értékről van szó. Az oltalmat nyújtó énképe, önbecsülése formálódik a védelem kiterjesztése által.
Fotók: Europress/AFP/Bulent Kilic
6. Demokratikus parancs
A Genfi Egyezmény megszületését James Hathaway és mások is azzal magyarázzák, hogy a demokratikus Nyugat akarta fölényét az elnyomó Kelettel szemben érvényesíteni a „lábukkal szavazók”-nak nyújtott menedékjog révén. Az érv helytálló, s ma is igazolt, hogy a magukat a jog uralma alatt állónak tekintő államok a menekültek befogadását azzal indokolják, hogy ez a demokratikus hagyományból fakadó parancs.
7. Mi is lehetünk még menekültek
A ma menekültje a holnap menekültjének oltalmazójává válhat, ezért érdemes a jelenben védelmet nyújtani, mintegy biztosítási kötvényt állítván ki a jövőben üldöztetés esetére. Van Heuven Goedhart, az ENSZ menekültügyi főbiztosa már 1953-ban kijelentette, hogy „aki szemügyre veszi a menekültek problémáját, az nem jelentheti ki realistán, hogy »itt ez nem történhet meg«”.
8. A politikai haszonelvűség
A menekültek védelmét valamely egyéb politikai cél érdekében szorgalmazza, például azért, hogy az adott politikai közösség (állam) ennek révén bebocsáttatást nyerjen az Európai Unióba.
9. Gondoljunk a történelmi felelősségünkre
A védelem azért nyújtandó, mert a védelmező korábbi (vagy jelenbeni) tettei váltják ki a menekülést. Például miután az Egyesült Államok kivonult a dicstelen vietnámi harcok után Dél-Vietnámból, rengeteg menekültet fogadtak be, akik a kiépülő kommunista rezsim elől kényszerültek elhagyni a hazájukat.
10. A visszaküldés tilalma
A jogban is előírt szabály azokra vonatkozik, akik hazájukban bármilyen okból (vallási, politikai, származási, nemi identása miatt) üldöztetésben részesülnének.
