A dokumentumot sajtótájékoztatón ismertető Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója közölte, hogy az emberi jogok helyzete a világban című éves jelentés Magyarországot érintő részét az AI saját kutatásaira, valamint nemzetközi és hazai kutatásokra, hatósági vagy bírósági döntésekre alapozták, de figyelembe vették civil szervezetek – köztük a Roma Sajtóközpont, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda – álláspontját.
Egyre ellenségesebb viszonyulás a civilek felé
Az angol nyelvű jelentés Magyarországot érintő fejezetének magyar nyelvű összegzésben felidézik, a 2014-es parlamenti választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett. Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt és bírálta, hogy jogszabályokat vita és konzultáció nélkül fogadtak el.
A jelentés szerint a kormány “egyre ellenségesebben” viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek. A dokumentum külön is kitért a Norvég Alapból támogatott civil szervezetek vizsgálatára, arra, hogy a norvég kormány és az érintett civil szervezetek erőteljesen vitatták a vizsgálatok törvényességét.
Jeney Orsolya a civil és jogvédő szervezeteket érintő vizsgálatokat “példátlan vegzálásnak” nevezte. Kijelentette, hogy Oroszország és Egyiptom után Magyarországon is megpróbálták elhallgattatni a kormánnyal szemben kritikus véleményeket.
Kitértek a romák rendőri vegzálására
A dokumentum diszkriminációról szóló fejezetében az áll, hogy a romák a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran válnak a rendőrségi gyanú célpontjává. Azt is írták, szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megemlítette: továbbra is előfordul, hogy romákat elutasítanak egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást is, diszkrimináció éri őket.
A jelentésben szó esik a miskolci romák helyzetéről. Eszerint a városban a többségében romák lakta kerületben mintegy 450 embert fenyeget a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye. A helyi önkormányzat kijelentette, hogy “nincs hely nyomornegyedek számára” a városban, és hogy a házak elbontásának tervét 35 ezer ember támogatta – áll a dokumentumban.
A vallás szabadságáról szóló fejezetben arra emlékeztettek, hogy szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagytanácsa helyben hagyta azt a döntést, miszerint Magyarország megsértette a vallás szabadságához való jogot, amikor 2011-ben rendelettel kötelezte újabb regisztrációra az összes ismert egyházat és vallási szervezetet. Utaltak arra, hogy az Európai Bíróság úgy határozott, a kormánynak meg kell egyeznie az egyházakkal a státusuk visszaállításáról.
Kritika a menedékkérők miatt is
A migrációról szóló megállapítások szerint Magyarországon gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig. Közölték, egy májusban kiadott jelentésben a Magyar Helsinki Bizottság megállapította, hogy az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, és ezeknek az őrizetben tartásoknak a bírói felülvizsgálata sem volt hatékony. Utaltak arra is, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kritizálta Magyarországot a menedékkérő és kísérő nélküli menekült gyermekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.
A jelentés kitér arra is, hogy májusban az EJEB úgy döntött, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés – mely rendelet 2011-ben került be a magyar alaptörvénybe – embertelen és megalázó büntetésnek minősül.
